2009. 01. 10. 00:00
Cimkék: logopédia, beszédhiba, beszédzavar, beszédfogyatékosság, logopédus,
A cikk értéke:
Stratégiai ütemterv
A projekt megvalósításának ütemterve, szerkezeti elképzeléseink
A felnőtt beszédsérültek magyarországi helyzetének megoldása társadalmi összefogást igényel, konkrét lépéseket a felvilágosítás, a szakemberképzés, továbbképzés és terápiás ellátás területén. A konkrét lépések meghatározásának és a gyakorlati kivitelezésnek előfeltétele, hogy az érintettek, a segítő szakemberek, az oktatási, egészségügyi és más társadalmi intézmények egymást értően kommunikáljanak, szemléletükben egymáshoz közeledjenek, törekvésüket illetően céljukban egyezzenek és szorosan, összehangoltan, együttműködve végezzék el a feladatnak rájuk eső részét.
A projekt megvalósulását - a Szociális és Munkaügyi Minisztérium anyagi támogatásának segítségével - kezdeményezi: a Démoszthenész Beszédhibások és Segítőik Országos Érdekvédelmi Egyesülete.
Helyzetelemzés:
a beszédzavarok, kommunikációs problémák, hasonlóan más fogyatékosságokhoz, hátrányos helyzetet, esélyegyenlőtlenségeket okoznak. A beszédhibás egyén gondjaihoz társul még kommunikációs sajátosságainak és ezáltal személyének környezeti megítélése. A beszédhibákkal kapcsolatos felvilágosítás hiánya, előítéletek és a kezeléssel kapcsolatos hiányosságok következtében csak kevesen tudják azt, hogy a beszédhibák jelentős része felnőtt korban is javítható, valamint az is kevesek előtt ismeretes, hogy rendkívül csekély a felnőttek ellátására vállalkozó szakemberek száma. A beszédfogyatékosság jelenleg még sem a köztudatban, sem a törvényalkotásban, sem a rehabilitációban nem szerepel a jelentőségének megfelelő helyen.
A beszédfogyatékos akkor részesülhet logopédiai terápiában:
ha gyermek (0-18 éves korig);
ha szülei ambicionálják és keresik a segítséget;
ha van olyan személy, intézmény, mely támogatja a szülőket, hová fordulhatnak, hol kereshetnek segítséget;
ha van a közelben logopédus, aki vállalja a kezelést.
Amennyiben a beszédfogyatékos felnőtt:
a beszédzavar fajtája szerint eltérőek az igényei és ellátásának lehetősége is (pl. a dadogó szégyenli és ezért sokszor inkább rejti problémáját, minthogy segítséget kérjen. Ezzel szemben az afáziás és hozzátartozója minden követ megmozgatva kutat szakember után);
hasonlóan hosszadalmas, fáradságos utakon jut felvilágosításhoz a terápiás helyszínekről, személyekről;
ha rá is talál a megfelelő szakemberre, többnyire térítés ellenében vehet logopédiai órákat, hiszen Magyarországon egy intézmény kivételével nincs mód a felnőtt beszédhibások térítésmentes ellátására.
A Démoszthenész Egyesület és a Fogyatékosok Esélye Közalapítvány 2006-2007-ben végzett tanulmánya a felnőtt beszédhibások számáról, terápiás ellátottságáról és életminőségük színvonaláról többek között megállapította, hogy:
• a beszédfogyatékosság nem rendelkezik „külső" jegyekkel, de a kommunikációs akadályozottság legtöbbször sokkal nagyobb mértékben gátja az önérvényesítésnek, az önérdekek képviseletének, mint más fogyatékosság esetében;
• a gyermekkori terápiák eredménytelensége reményvesztetté teszi a beszédfogyatékosok törekvését, hogy további, más irányú segítséget kérjen. A segítségkérés egyben a fogyatékosság vállalását igényelné, de az érintettek körében erős ambivalencia érezhető a beszédfogyatékossággal szembeni előítélet miatt;
• a súlyos beszédhibával élő emberek a mindennapi élet szinte összes kommunikációs színterén nehézségekkel találkoznak, különösen az idegenekkel és a teljesítményhelyzetekben történő kommunikáció nehézkes. Ez megelőlegezi, hogy a munka világában a súlyos beszédhibás ember valóban hátrányos helyzetben van;
• a felnőtt beszédhibás emberek, s különösen a logopédiai ellátásból kiesők hátrányos helyzetben vannak a munkaerőpiacon, s gyakran az inaktív, segélyből élő populációt gyarapítják keresőképes koruk ellenére.
Szükség van egy olyan modellre, amelyben a felnőtt korú beszédhibás ember ellátása egyéni szükségleteinek megfelelően történik, komplex rehabilitációt nyújtó szakember-team segítségével.
Célunk, hogy olyan szemléletváltás történjen, melynek egyaránt kell érintenie a beszédhibásokat, segítőiket, illetve a társadalmat. Folyamatosan kerestük - és keressük azokat a lehetőségeket, és támogatási formákat, amelyek képessé teszik a beszédhibás embereket életük irányítására és segíti őket abban, hogy az ehhez szükséges erőforrásokat megszerezzék. A beszédhibás személy emberi joga, hogy biztosított legyen számára a szükséges információ és terápiás lehetőség. Ezen jogok érvényesülését segíti az egyesület szakmai érdekképviselete. A Démoszthenész Egyesület hiánypótló szerepet kíván betölteni, amikor célként a felnőtt beszédhibások és segítőik közös érdekképviseletét és érdekvédelmét vállalta fel.
E rövid helyzetelemzés alapján olyan projekt kidolgozását és megvalósítását ajánljuk fel, amely - KÉT OLDALRÓL MEGKÖZELÍTVE - a civil szféra bevonásával, az érintettek aktivizálásával, a társadalmi szemlélet változtatásával lehetővé teszi a vázolt problémák megoldását.
I. A Démoszthenész Egyesület regionális központjainak megszervezése
Az elmúlt évben az utolsó, felnőtt beszédhibásokkal foglalkozó, állami támogatású intézet is megszűnt, a Gyakorló Logopédiai Intézet bezárta kapuit. Elengedhetetlen, hogy most együttesen, társszervezeteinkkel közösen keressünk megoldást a felnőtt beszédhibások ellátására és a megszűnt szolgáltatások elvégzésére. A Démoszthenész Egyesület egyesíti mindazokat a civil kezdeményezéseket, amelyeket egyrészt a logopédusok, mint szakemberek, másrészt a beszédhibások, mint az oktatásban, a továbbtanulásban, egyéni érvényesülési lehetőségeiben ideiglenesen vagy tartósan hátrányt szenvedők kifejtenek a beszédfejlesztés, beszédjavítás és a beszédhibákhoz társuló mentálhigiénés problémák megoldása érdekében.
A projekt vázlata - főbb területei
A felnőtt beszédhibások komplex (logopédiai, pszichoterápiás, orvosi) ellátásának biztosítása érdekében szakmai regionális központok működésének megszervezése és működtetése.
Feladatok:
szakmai háttér megteremtése a felnőtt-ellátás kiépítése érdekében;
munkacsoport létrehozása a felnőtt beszédproblémával küzdők megsegítésére;
a megalakult munkacsoportok országos hálózatba szervezése;
a munkacsoportokban résztvevő logopédusok felnőttképzésben szerzett képzettségének akkreditáltatása;
az önképzést követően a fenti logopédusok képzővé nyilvánítása.
A megvalósítás időbeli ütemezése:
A támogatás ideje alatt, 2009. január - április között hétvégi időpontokban, 7 régióban 1-1 szakmai nap megtartása, alkalmanként 6 óra időterjedelemben, 6x7, azaz 42 összórában.
A program tartalmi elemei:
A program alkalmazott módszerei:
Célcsoport, tervezett létszám:
15-20 fő / 7 régióban 1-1 alkalom.
Várható eredmények:
A szakmai programunkban vázolt tevékenységünkkel el szeretnénk érni, hogy a felnőtt beszédhibások szociális kompetenciája növekedjen, izolációjuk oldódjon és életminőségükben pozitív változások következzenek be. Ennek záloga, ha megfelelő létszámú, jól felkészült, szakmailag és személyiségében is alkalmas logopédus közösség álljon a terápiát igénybe vevők rendelkezésére. A regionális központok működése lehetővé teszi, hogy a segítő szakemberek között szorosabb együttműködés jöjjön létre, a térségi együttműködés és a koordináció pedig valóban hozzájárul a régiós identitástudat erősítéséhez is. A Démoszthenész Egyesület összefogó munkája, amely a helyi régiókban való megjelenésén túl elsősorban az internetes kapcsolatokon keresztül valósul meg, így az hosszú távon biztosított lesz.
II. A kommunikációban akadályozott érintettek önérvényesítését támogató műhely létrehozása
Tervezett műhelyünk a 13 éve működő önsegítő klubunk tapasztalataira épít. Az Egyesület egyik legfontosabb célja, hogy támogassa a beszédzavarral élőket (dadogók, afáziások, dyslexiások) társadalmi esélyegyenlőségük megvalósításában, szociális elszigetelődésük felszámolásában. A beszédzavarral élő emberek fő problémája, hogy a kommunikációs zavar elfedi kompetenciáikat, kevéssé képesek megmutatni környezetüknek, amire valójában képesek. Ennek következménye lehet a személyes identitás fenyegetettsége, önértékelésük csökkenése, foglalkoztatási problémák, magányosság-érzés, amely fokozatosan szociális izolációhoz vezet. A szociális izoláció oldását szolgáló önsegítő klubok abban segítik az érintetteket, hogy problémáikat másokkal megosztva, egymást segítve reálisabb képet alakítsanak ki önmagukról, támogatást kapjanak hatékony kommunikációs stratégiák kidolgozásában, önbizalmuk növekedhessen. Az önsegítő klubok kulcsemberei azok a vezetők, akik önmaguk is érintettek, ezért hiteles támogatást képesek biztosítani a többiek számára.
A projekt vázlata - főbb területei
Önsegítő klubok regionális szintű megszervezése, működtetése.
Feladatok:
A megvalósítás időbeli ütemezése:
Beszédzavarral küszködők önérvényesítését támogató műhely működésére a támogatás keretében 2009. január és április között, 6 alkalommal, hétvégi időpontokon, 6x10, azaz 60 óra időterjedelemben.
A program alkalmazott módszerei:
Célcsoport, tervezett létszám:
10-12 fő/csoport/6 alkalom országosan, régiónként önkéntesen jelentkező érintettek.
Várható eredmények:
tervezett programunk célja az, hogy az önsegítő klubok vezetői számára olyan képzést biztosítsunk, amely a hitelességük mellett tudással is felvértezi őket ebben a támogató munkában. A Budapesti Démoszthenész Klub az Egyesület megalakulásának kezdete óta tapasztalja, hogy milyen lendületet adó hatása van az érintettek találkozásának, aktivitásuk növekedik, életük kiteljesedik. Szeretnénk, ha azok számára, akik a távolságok miatt ebben nem tudnak részesülni, saját lakhelyükön kapják meg ezt a segítséget.
Forrás:
Feketéné Gacsó Mária, Pintér Mariann, Medgyessy László
Kapcsolódó könyv(ek)
|
Nikol KKT., |
|
Subosits István, Tas Kiadó, 2004 |