2008. 09. 03. 00:00
Cimkék: vizsgálat, terápia, tanulási zavar, tanulási nehézség, olvasás, készségek, képességek, diszlexia, olvasászavar , diagnosztika,
A cikk értéke:![]()
![]()
![]()
![]()
![]()
Vannak emberek, akik nem tartják magukat dyslexiásnak, vagy valóban nem is dyslexiások, de hasonló tünetekről számolnak be, mint a Meares-Irlen szindrómában szenvedő páciensek. Így érthető, hogy a színes előtétlencsék számos nem dyslexiás egyén olvasási készségét is jelentősen javíthatják.
Az embereket érzékenyen érinti, és szinte megbélyegzésnek érzik, amikor kiderül, hogy dyslexiások. Alternatív megnevezése lehet ezen állapotnak az " olvasási nehézség" kifejezés. Ez utóbbi alkalmazása biztonságosabb, főleg akkor, ha nem vagyunk teljesen biztosak a diagnózisban.
Az elmélet
A dyslexiának nagyon sokféle oka lehet. Ezek közül az egyik leggyakoribb a látórendszer (érző, mozgató), illetve az egész agy bizonyos területeinek a "túlingerlékenysége, túlingerlődése". A legutóbbi kutatások szerint ez a túlingerlődés nagy gyakorisággal a látórendszer magnocelluláris részében alakul ki, azaz a magnocelluláris neuronok rendellenes működéséről van szó. (A látórendszer két alrendszerből tevődik össze. Az egyik az úgynevezett magnocelluláris, míg a másik a parvocelluláris rendszer. A parvocelluláris rendszer szállítja a lassú, magas kontrasztú információkat, ide tartoznak a színek, a részletek és az állóképek. A magnocelluláris rendszer, amely tízszer akkora idegsejtekből épül fel, mint a parvocelluláris rendszer, szállítja a gyors, alacsony kontrasztú információkat, mint pl. a mozgásérzékelés, mélységlátás és a tárgyak helyzetének a felismerése. Összefoglalva: a parvocelluláris rendszer érzékeli, hogy MIT, míg a magnocelluláris rendszer, hogy HOL látjuk az adott tárgyat.)
Létezik egy elmélet, amely megmagyarázza az olvasandó szöveg eltorzulásának lehetséges okát.
Az elmélet szerint a magnocelluláris rendszer idegsejtjeinek a rendellenes működéséről van szó. Feltehetőleg a látópálya ezen részének a vezetési sebessége gyorsabb a kelleténél. A speciálisan előállított színes előtétlencsék valószínűsített hatása abban áll, hogy szinkronba hozzák a két rendszer, a magnocelluláris, illetve a parcocelluláris rendszer működését. A filter reszinkronizálja és szelektíven megváltoztatja az információ haladásának a sebességét a látórendszer adott szakaszán, és ily módon elősegíti a betűejtést, olvasást, írást, helyesírást. Néhány esetben a dyspraxia javulását is leírták. Tény, hogy a színes lencsék hatást gyakorolnak az ingerület továbbítására a látópályában.
Képzeljünk el két működő fax-ot. A kezdeti kontaktuskor automatikus szinkronizátor hozza szinkronba a két gépet. Amennyiben a szinkronizáció nem jön létre, a fax vagy nem jelenik meg, vagy a szövegben a sorok, betűk ELTORZULVA jelennek meg.
A speciális előtétlencsék feltehetőleg szinkronba hozzák az információ továbbítását a látópálya előzőekben említett két részében, így maga az információ, adott esetben az írott szöveg , amely "torzult" volt, tiszta , szabályos lesz.
A leggyakoribb szövegtorzulások a következők: homályos látás (amely nem javítható szemüveggel, és nincs mögötte semmiféle szemészeti elváltozás), a sorok vagy a szavak "mozgása", a szöveg csillogása, a szavak "besüppednek" a fehér háttérbe, a szavak le- vagy felcsúsznak a sorokból, sorrészek "leesnek" a sorokból, torzulnak a betűk, szavak vagy sorrészek.
Az eddigi vizsgálatok alapján a legjobb eredményt a látórendszer eredetű olvasási nehézségeknél lehet elérni, azonban a vizsgálatokat más eredetű dyslexia esetén is elvégezték, és az eredmény ekkor is számottevő javulást eredményezett. Ennek az egyik feltehető oka az lehet, hogy bármi is az eredendő oka a dyslexiának, minden esetben az alapinger a fény. A színes előtétlencsékkel megváltoztatjuk a fény spektális összetételét, és így, ez egy megváltozott ingert jelent, amit feltehetőleg az idegrendszer (akár a fejletlenebb is) könnyebben feldolgoz.
A szinkronizáció elve alapján ezek a színes előtétlencsék jó eredménnyel alkalmazhatók a fénnyel összefüggő migrén és fotoszenzitív epilepszia esetén is, hiszen ezen esetekben is az idegrendszer bizonyos szakaszának a túlingerlődéséről van szó.
Annak ellenére, hogy ezen speciális lencsék jórészt kiküszöbölik a szöveg eltorzulását, az alapvető elváltozást nem gyógyítják meg. Azonban a végeredmény szempontjából a legfontosabb, hogy az OLVASÁSI KÉSZSÉG NAGYMÉRTÉKBEN JAVUL.
Már az első vizsgálatkor mind a szubjektív, mind az objektív javulás jól érzékelhető. A páciensek utánkövetése jól bizonyítja, hogy ezen lencsék folyamatos használatával a az olvasási készség az idő teltével tovább javul. A javulás leginkább a szemüveg használatakor jelentkezik, de idővel a szemüveg nélküli olvasás is fejlődik, ami egyrészt a szemüveggel történő készségfejlesztésnek, másrészt a különböző speciális tanulóprogramoknak és főleg ezen a különleges területen tevékenykedő pedagógusok odaadó munkájának köszönhető. Így érthető, hogy a legjobb eredmény az olvasási készség javítása területén a megfelelő szűrőlencse (mint segédeszköz) és a megfelelő tanulóprogram együttes alkalmazásával érhető el.
Ezek a speciális módszerrel előállított lencsék nemcsak az olvasási készséget javítják, hanem a színtévesztés bizonyos formáiban is nagymértékben elősegítik a színek felismerését.
Azonban ugyanúgy, mint az olvasási készség javítása terén , a színtévesztést sem gyógyítják meg.
Mindkét esetben a színes előtétlencsék kizárólag segédeszközök mind az OLVASÁSI KÉSZSÉG, mind a SZÍNTÉVESZTÉS JAVÍTÁSÁRA.
Irodalom
- Harris D. (1990.) The X-Chrom Lens, Mysth. or Magic? - Optician 200:5275 13-15.
- Harris D. A. Colouring sight- A study of CL fittings with colour- enhancing lenses. - Optician 213:5604 38-41.
- Harris D. (1992.) Monochromatism & the X-Chrom Lens. - Optician 203:5354 25-29.
- Irlen H. Reading by the colors: Overcoming Dyslexia and Other Reading Disabilities through the Irlen Method.
- Avery Publishing Group, New York, USA (1991.)
- Irlen H. Succesful treatment of learning difficulties.
- The Annual Convention of the American Psychological Association, Anaheim, California (1983.)
- Meares O. (1980.) Figure/ground , brightness contrast, and reading disabilities. - Visible Language 14, 13-29.
- Evans B. J. W., Wilkins A. J., Brown J. et al. A preliminary investigation into aetiologyof Meares Irlen Syndrome. - Ophthal. Physiol.Opt. 16, 286-296.
- Schmidt I. (1977.) Visual Aids for Correction of Red-Green Colour Deficiences. - Optician 173:3921 7-35.
- Stein J., Walsh V. To see but not to read, the magnocellular theory of dyslexia. Trends Neurosci 1977 Apr; 20/4/: 147-152.
Forrás:
Dr. Csobay Ildikó
szemész szakorvos, kontaktológus
Optika.hu
Kapcsolódó könyv(ek)
|
Jancsóné Aranyossy Emőke, Logopédia Kiadó, 2011 |
|
Karin Elke Krüll, Akkord Kiadó Kft., 2000 |