Afáziának nevezik az agy megbetegedéseihez társuló beszédzavarokat. A beszéd akadályozottsága a stroke-ot túlélők egy negyedénél az első héten törvényszerűen jelentkezik. Ezeknek fele spontán gyógyul fél év alatt. Az összes túlélők kb. 12%-a marad afáziás hat hónap múltával is.
A terápia célja mind a kommunikáció, mind a funkcionális és pszichoszociális következmények korrigálása. Ugyanis a kifejezés, az írott-nyelvi készség és a funkcionális kommunikáció egyaránt sérülhet. Beszédterápia bárhol (kórház, rehabiltációs intézet, otthon) végezhető egyénileg vagy csoportosan akár képzett beszédterapeuták, akár laikus gondozók által.
A szerzők célja az volt, hogy felmérjék részben a szakszerű beszéd és nyelvi terápia, részben a laikus ápoló személyzet által nyújtott gondozás hatásosságát a stroke utáni afáziában szenvedő emberek kezelésében.
Ennek érdekében átnézték a Cochrane Stroke csoport elektronikus regiszterét 1999 márciusáig és a talált közlemények irodalomjegyzékeit 1998 decemberig. Ugyancsak ellenőrizték az International Journal of Disorders of Communication folyóirat 1969 és 1999 közötti anyagát. Továbbá megkerestek intézeteket és kutatókat eddig közölt és közöletlen tanulmányokért.
Azokat a randomizált és kontrollált vizsgálatsorozatokat válogatták ki, melyek az alábbi eljárások közt tettek összehasonlítást:
1. Bármely típusú, szakavatott terapeuták által végzett beszédterápia, illetve null-terápia.
2. Bármely típusú, szakavatott terapeuták által végzett beszédterápia, illetve bármely, nem szakszemélyzet által végzett, informális gondozás afáziások számára.
3. Valamely típusú beszédterápia, illetve más terápia.
Végpontoknak a következőket tekintették: egyéb típusú kommunikáció kialakítása, egyéb funkciók javulása, lemorzsolódások száma, és más, nem-klinikai eredmények.
A felmérés vezetője gyűjtötte az adatokat és mérte fel a vizsgálatok módszertani minőségét. Ahol adathiányban nem tudtak statisztikai elemzést készíteni, ott megkísérelték megkeresni a hiányzó adatokat. Ha ez sikertelen volt, megelégedtek az esetleírással.
60 közleményt tanulmányoztak át részletekbe menően, közülük 12 volt alkalmas értékelésre. Legtöbbjük viszonylag régi, szegényes módszertani minőségű volt. Egyik sem volt eléggé részletes egy teljes elemzéshez. Így nem lehetett eldönteni, hogy a formális beszédterápia hatásosabb lenne-e, mint az informális gondozás.
Végkövetkeztetés: A fenti irodalmi áttekintésnek a fő konklúziója az, hogy nem lehetséges eldönteni, vajon a stroke után kialakult afázia kezelésére alkalmazott beszédterápia egyértelműen hatékony-e, vagy sem. Eszerint a betegek kezelésének más bizonyítékok alapján kell történnie. További vizsgálatok kellenek annak eldöntésére, hogy az afáziás betegek beszédterápiája hatékony-e. Ha a kutatók emellett döntenek, akkor megfelelő statisztika készítéséhez kellően nagy létszámú beteganyag szükséges, valamint jó minőségű feldolgozás.
Forrás:
Sarkady L.
Informed.hu
