A dadogás (mint a beszédritmus zavarainak) esetében a beszéd folyamata, összhangja, szerkezete, ritmusa esik szét.

Dadogóknál a beszédritmus zavarának legfőbb tünete a beszéd közben fellépő görcsös megakadás, amely a kezdő szótag, hang ismétlésétől a hangképzési képtelenségig terjedhet. A görcsök a súlyosságtól függően a légzésre, a hangadásra, az artikulációra és az egész vázizomzatra is kiterjedhetnek.

A dadogás kommunikációs zavar, amely már nemcsak a verbális csatornát érinti, hanem hatása az egész személyiségszerkezetben érzékelhető. Terápiájukat logopédus szakember végzi, komplex orvosi, pszichológiai, logopédiai vizsgálatok eredményeire támaszkodva.

Meghatározás

Súlyos kihatású beszédzavar, mely az egyén életében és a későbbi életkorban is hatással van az egyén életpályájának alakulására.
A dadogás a folyamatos beszéd zavara. Nemcsak beszédprobléma, hátterében egy összetett tünetegyüttes található, amelynek csak a vezető tünete a beszéd görcsös szaggatottsága.

Okai

A szakemberek között általában egyetértés van abban, hogy a dadogás hátterében több okra bukkanhatunk. Nem sikerült azonban még felismerni azt a tényezőt, ami minden kétséget kizáróan dadogást okoz. Ugyanaz a hatás az egyik embert dadogóvá teszi, a másikat nem.
Viszont ismerjük a hajlamosító tényezőket, de éppen azt az okot, ami a dadogáshoz vezet, azt nem.

• A dadogás kezdete általában köthető olyan eseményhez, amely a gyermek számára kellemetlen élményt jelentett. Megijedt egy kutyától, tartósan elszakadt az édesanyjától, szüleitől (pl. hosszabb kórházi kezelés), óvodakezdés, testvér születése, stb. Ezek a hatások csak akkor vezetnek dadogáshoz, ha a háttérben megvannak a dadogásra hajlamosító tényezők is.
• Gyakran jellemző a dadogó gyerekekre a gyenge idegrendszeren alapuló érzékeny pszichikum, ezért okoz náluk az ijedtség, a félelem, a hosszabb ideig tartó szorongás, a tartós érzelmi-indulati feszültség dadogást. Ezek hatására ugyanis az idegrendszer egyensúlya megbomlik. A dadogás az egyik neurotikus tünet, ami jelentkezhet. Ezért sokan a dadogást beszédneurózisként határozzák meg.
• A dadogás hátterében hajlamosító tényezőként szerepelhetnek bizonyos testi, alkati, biokémiai sajátosságok, gyermekkori agysérülések, betegségek.
• Dadogásra hajlamosító tényező a veleszületett beszédgyengeség és a beszédfejlődési rendellenesség is.
• A túl gyors vagy túl lassú beszédfejlődés egyaránt káros lehet.
• A dadogásra való hajlam öröklődhet.
• Egyértelmű veszély lehet az átállított balkezesség, ugyanis az átállítással tartós kellemetlen hatást váltunk ki, a gyermek nyugtalanná, tevékenységében bizonytalanná válik, mozgásának szabályozása, beszédmozgás-irányítása sérül.
• Az utánzásnak, mint kiváltó tényezőnek, csak kisgyermekkorban van szerepe a beszédgyenge vagy dadogásra hajlamos gyermekeknél.

Tünetei - figyelemfelhívó jelek

• Az első, ami egy dadogó beszédében feltűnik, hogy nem tudja elkezdeni mondanivalóját, vagy ismételgeti a kezdő hangokat, beszéde széttöredezett. A dadogás valóban legszembetűnőbb tünete a görcsös megakadás. A görcsök kiterjedhetnek a légzőizmokra, a hangképző-szervekre, sőt még az arcizmokra és az egész testre is.
• Fontos tünet a helytelen beszédlégzés. A dadogók belélegzésére jellemző a felületes mellkasi légzés, amikor a tüdőnek csak a felső része telítődik levegővel, a gyakran kapkodva beszívott levegőt rosszul osztják be. Ezért van az, hogy a rossz levegővétel miatt meg kell állniuk a beszédben akkor is, amikor ezt a mondanivaló tartalma nem indokolja, máskor viszont nem tartanak szünetet akkor, amikor kellene, tehát beszédüket helytelenül tagolják.
• További feltűnő tünet, hogy a beszéd ritmusa felbomlik, a beszédtempó felgyorsul. A megakadások között a beszédtempó felpörög. A magánhangzókat zártan és röviden, a mássalhangzókat keményen, hosszan ejtik.
• Beszédük gyakran monoton.
• Beszédükre a beszédfélelem is nagyon jellemző, amely az esetek többségében előbb vagy utóbb kialakul. A beszédfélelem a beszéd szempontjából oly fontos beszédkészenlét állapotát zavarja meg, amikor a beszédmozgások központilag szükséges felkészülése történik.

A dadogás tünetei legtöbbször már óvodás korban (a folyamatos beszéd kialakulásának ideje körül) megjelenhetnek. Előfordul, hogy valamilyen hirtelen jelentkező testi-lelki hatás következtében alakul ki, különösen fiúk körében.

A kisgyermekekre jellemző, hogy többet és gyorsabban szeretnének mondani, mint ahogy ezt szókincsük és éretlen beszédmozgásuk megengedné, ezért gyakran ismétlik a szavakat, szótagokat. Ezt még nem is dadogásnak, hanem "nem folyamatos beszéd"-nek hívják, s ebben az esetben a szülővel kell a logopédusnak beszélnie és őt türelemre inteni, s így megakadások megszűnhetnek.

Fontos tudni, a dadogás nem rossz szokás, hanem agyi eredetű, pszichogén beszédzavar, s elsősorban az érzékenyebb idegrendszerű gyermekek beszédhibája. Sok esetben egy jelentéktelen esemény a legnagyobb izgalmat váltja ki a dadogó lelkében, mely eredménye a beszéd összerendezettségének zavarában, dadogásban jelentkezik. Ha a dadogás rögzül, a gyermek kedélyében, jellemében, figyelmében is zavarok keletkeznek, ami idővel fokozódhat.

Forrás:
Gyógypedagógiai alapismeretek, szerk.: Illyés Sándor, ELTE BGGyF, Budapest 2000.
A beszédjavító Intézmények nevelési és oktatási terve, Művelődési Minisztérium, Budapest, 1988.
Logopédia, szerk.: Salné Lengyel Mária, Országos Közoktatási Intézet, 2004.