Meghatározás

Jelentése: írászavar, az írás- és helyesíráskészség zavara.

Jellemzője a görcsös, hibás, nehezen olvasható írás, a szabálytalan betűalakítás.
Az írásképesség, azaz a betűk grafikus reprodukciója kognitív és emocionális folyamatok összműködésének eredménye:

• nagyfokú észlelési aktivitást,
• mozgásminták anticipációját igényli.

Függ a gyermek pszichomotoros és grafomotoros fejlettségétől.

A diszgráfia összetevői

• tartási és egyensúlyi folyamatok,
• izomtónus-szabályozás,
• ujj- és kézmozgás,
• szem-kéz koordináció,
• külső szemizmok,
• a testfeleket összehangoló kétoldali integráció,
• a kinesztetikus, auditív és téri észlelés folyamatának zavarai.

A diszgráfia okai

• a beszédhallási, látási, mozgási, térbeli, időbeli analízis és szintézis fejletlensége
• a szükséges képzetrendszerek fejlődési elmaradása
  • pl. a fonémák-beszédhangok képzetei,
  • a beszédhangok kiejtésének képzetei,
  • a betűk leírásával kapcsolatos motoros, kinesztetikus képzetek kialakulatlansága
• a térbeli tájékozódás zavara,
• az időbeli szerveződés zavara,
• percepciós problémák
• átkódolási problémák lehetnek.

Típusai

A szakirodalom egyrészt megkülönböztet:

• alaki és tartalmi diszgráfiát.
  • az alaki hibák miatt sokszor olvashatatlan,
  • a sorozatos tartalmi hibák miatt pedig értelmetlen lesz a diszgráfiás fogalmazása.
• diszgráfia, mint az agráfia enyhébb formája, mely a gyermek - és felnőttkorban agyi sérülés hatására kialakult hibás írás
• diszgráfia, mint a diszlexia tüneteinek megjelenése az írásos tevékenységben, szabálytalan, hibás írás
• diszgráfia a BNO-10 értelmében a helyesírási képesség specifikus zavara
  • hangzók időtartamának hibás megkülönböztetése
  • nyelvtani szabályok alkalmazásának,
  • a hang - és betű átfordításának nehézsége,
  • szövegtagolási problémák
  • amely nem társul olvasási zavarral,
  • nem függ össze értelmi elmaradással,
  • látás-, hallás-, mozgászavarral,
  • tanítási problémával.
• diszgráfia kialakulhat a rossz mozgáskoordináció következtében, az ügyetlen, diszpraxiás gyermekeknél. Óvodáskorban előrejelzője lehet grafomotoros zavar. Képességfejlesztéssel jól befolyásolható.

Kik a veszélyeztetettek? Figyelemfelhívó jelek

• Alaki diszgráfia jellemzői:
  • írás külalakja rendezetlen
    • csúnya az íráskép,
    • szabálytalan betűformák
    • változó betűnagyság
    • gyakori áthúzások ás átjavítások
  • nehezített a betűalakítás és a betűkapcsolás
• Tartalmi diszgráfia jellemzői:
  • betűtévesztés (lehet rendezett íráskép mellett)
  • betű, szótagkihagyás
  • nyelvi-, helyesírási nehézség:
    • toldalék lehagyása szó végéről,
    • külön írja a szótól,
    • kihagy szót a mondatból,
    • mindent egybeír

A diszgráfia előfordulhat önmagában, de gyakran jár együtt más tanulási zavarral. Szinte minden diszlexiás egyben diszgráfiás is.

Általános fő tünetek

• Az írásmozgásra vonatkozó tünetek:
  • rossz kézügyesség,
  • merev kéztartás,
  • görcsös ceruzafogás,
  • rossz vonalvezetés,
  • szabálytalan betűkapcsolás
  • olvashatatlan és csúnya az írás
  • lassú írástempó
  • betűtévesztések
• Tartalmi hibák:
  • helyesírási készségük jóval elmarad az intellektusuk alapján elvárhatótól
  • súlyos helyesírási problémák
    • egybe- illetve különírás,
    • hosszú-rövid magánhangzó- és mássalhangzó párok meghallása,
    • mondatvégi írásjel,
    • mondat elején nagybetű,
    • mondatközi írásjel,
    • máshogy írjuk - máshogy ejtjük,
    • elválasztás,
    • szótő- és toldalékelemzés
  • írásjelek lehagyása a magánhangzókról
  • kétjegyű mássalhangzók helyett egyjegyűt írnak
  • betűkihagyások (alma-ama)
  • betűbetoldások (krumpli-kurumpli)
  • betűk sorrendjének felcserélése (hártya-hátyra)
  • értelmetlenül írnak gyakran szavakat
  • szótagokat is felcserélhetnek
    • megduplázhatnak
    • kihagyhatnak
  • szavak kihagyása mondatból
  • toldalék különírása a szótól
  • szavakat vagy mondatot egybeírnak

Forrás:
Gyógypedagógiai alapismeretek, szerk.: Illyés Sándor, ELTE BGGyF, Budapest 2000.
A beszédjavító Intézmények nevelési és oktatási terve, Művelődési Minisztérium, Budapest, 1988.
Logopédia, szerk.: Salné Lengyel Mária, Országos Közoktatási Intézet, 2004.
A diszlexiáról és egyéb tanulási zavarokról szülőknek, A Dyslexiás Gyermekekért Baranyában Egyesület kiadványa, Pécs, 2004.
Pinczésné dr. Palásthy Ildikó: Tanulási zavarok, fejlesztő gyakorlatok, Pedellus Tankönyvkiadó Kft., Debrecen, 2004.