2008. 02. 10. 00:00
Cimkék: diszlexia, olvasászavar , diszgráfia, írásnehézség, legaszténia, beszédhiba, beszédzavar, beszédfogyatékosság,
A cikk értéke:![]()
![]()
![]()
![]()
![]()
Az olvasás és írás nehézségét diszlexiának nevezik. Diszlexiás az a gyermek, aki jó értelmi képességgel rendelkezik, azonban az általános iskolában a megszokott idő alatt és az ott szokásos gyakorlás mellett nem tanul meg olvasni.
Az olvasás, az írás és a helyesírás zavarai (diszlexia, diszgráfa) szorosan összetartoznak. Az összetartozás alapja, hogy olyan képességek fejletlenségére vonatkoznak, amelyek az írott szókép felismeréséhez, a szókép elemei (betűk) közötti kapcsolatok (sorrendiség) percepciójához, illetve a szókép írott megjelenítéséhez szükségesek.
Az írás zavarai nem az írás külalakjára, hanem a szótest felépítésére vonatkoznak.
Oka lehet a beszédközpont szervi vagy működéses sérülése, mely elsősorban a látási, hallási ingerek felfogásának és azok kapcsolatainak zavarában jelentkezik. A sérülés bekövetkezhet a születés előtt, a szülés alatt vagy után is. Ennek oka lehet az anya terhesség alatti megbetegedése vagy veszélyeztetett terhesség, nehéz, elhúzódó vagy rohamos szülés, illetve szülés után hosszan tartó sárgaság, középfülgyulladás, agyhártyagyulladás.
További oka lehet még az örökletesség is.
A diszlexiás gyermekeknek általában gyenge a szövegekre való emlékezetük, szegényes a szókincsük, ügyetlenebbek a szóbeli kifejezésben, fogalmazásban. Nehezen tanulnak verseket, szósorokat, óvodás korukban nem érdekli őket annyira a mese, némelyikük későn kezdett beszélni, esetleg hosszú ideig pösze is volt. Iskolába kerülésük idején a beszéd még nem nyújtott számukra elég biztos alapot arra, hogy ráépítsék az olvasást.
A diszlexiás gyerekek egy részénél a viselkedésükkel is van probléma, kisgyermekesek, játékosak, a figyelmük csapongó, a tanulásban nem kitartóak. Ez már sok gyermeknél megfigyelhető óvodás korban is. Az iskolai kudarcok tovább növelik a nyugtalanságukat, maguk is érzik, hogy gyengébb a teljesítményük, mint ami az intelligenciájukhoz méltó lenne. Egyesek ezt bohóckodással próbálják áthidalni. A tartós kudarcok pedig másodlagosan pszichés problémákat okoznak a gyermeknél, akinek a viselkedésére még több panasz lesz, s ez tanulási teljesítményét is tovább rontja, s ebből a körből nehezen szabadul.
Ezért fontos a logopédiai terápia mellett - mely az egyes részképességek fejlesztése mellett tanulási technikákra is tanít - a pszichológiai megsegítés is a viselkedési problémák csökkentése érdekében.
Forrás:
Gyógypedagógiai alapismeretek, szerk.: Illyés Sándor, ELTE BGGyF, Budapest 2000.
A beszédjavító Intézmények nevelési és oktatási terve, Művelődési Minisztérium, Budapest, 1988.
Logopédia, szerk.: Salné Lengyel Mária, Országos Közoktatási Intézet, 2004.
A diszlexiáról és egyéb tanulási zavarokról szülőknek, A Dyslexiás Gyermekekért Baranyában Egyesület kiadványa, Pécs, 2004.
Frank R. Vellutino: Az olvasás egy sajátos zavara, a diszlexia, Fejlesztő pedagógia, 1992. 1-2.
Kapcsolódó könyv(ek)
|
|
Bittera Tiborné - Juhász Ágnes, Nemzeti Tankönyvkiadó Zrt., 2005 |
|
Korompai Istvánné, Logopédiai kiadó, |