Etetési tanácsok ajak- és szájpadhasadékos gyermekek szülei számára

Etetési tanácsok
Valószínüleg már szülés elõtt elhatározta, hogy szoptatni fogja gyermekét. Most, hogy a kicsi világra jött és kiderült, hogy szájpadhasadéka van, felmerül a nagy kérdés: mi a legjobb módja az ilyen baba táplálásának. Ha a család, az ápolónõk, védõnõk és az orvos segít benne, akkor Ön és a kisbaba is átélheti a szoptatás élményét, és élvezheti az anyatej jótékony hatását.
Rengeteg szakemberrel fog beszélni, akik felvilágosítást adnak a gyermek állapotáról. Kezdetben kétségbeejtõnek tûnik a helyzet, nehéz elképzelni, hogyan lehet megbirkózni a felmerülõ problémákkal. Készítsen jegyzeteket vagy hangfelvételt a szakorvos tanácsairól. Ez segíteni fog abban, hogy újra hozzáférjen az információkhoz és megossza azt a családjával.

A SZOPTATÁS ELÕNYEI SZÁJPADHASADÉKOS CSECSEMÕK ESETÉBEN

Kevesebb fertõzés
A szájpadhasadékos gyerekeknél gyakran elõfordulnak a fül fertõzéses megbetegedései, mivel a garatot és a középfület összekötõ Eustachkürtbe könnyen bejuthat az a folyadék, amit a baba lenyel. Azoknál a gyerekeknél, akiket szoptatnak negyedannyi a középfül és a felsõ légúti megbetegedés, mint a tápszerrel táplált babáknál.

Meleg szülõ-gyerek kapcsolat, meghitt közelség
A kisbaba rendellenessége helyrehozható. Külsõ megjelenése elsõ látásra meghökkentõ, így, bár a család és a barátok mindent megtesznek azért, hogy szeretettel, segítséggel vegyék körül az újszülöttet, és édesanyját, mégis elõfordulhat, hogy a kicsi nem kap annyi dédelgetést, mosolyt és simogatást, mint az olyan babák, akiknek harmonikus az arca.
A marna közelsége, a test melege, az ölelés különösen fontos lehet számára. A meghitt szoros kapcsolat, ami szoptatás alatt jön létre, segíteni fog Önnek abban, hogy érzelmileg is közelebb kerüljön gyermekéhez, hogy könnyebben feldolgozza a kicsi fogyatékosságával kapcsolatos konfliktusait.
Jobb az arc és szájfejlõdés
Az arc és a száj fejlõdése nagyon fontos a szájpadhasadékos gyerekek esetében. .A szopás "megköveteti", hogy a kicsi intenzíven használja arcés szájkörüli izmait és a nyelvét. A gyermek szoptatása az említett izmok erõsítésével segítséget nyújt az arc normális kialakulásához.Mindez késõbb hozzásegíti a gyermeket a helyes beszéd-fejlõdéshez. Sok szájpadhasadékos gyermeknek még így is beszédjavító kezelésre van szüksége.
Különleges védelem a mûtét után
A szájpadhasadékos gyermek egy vagy több mûtéten fog átesni. Az anyatej védõanyagokat tartalmaz. Ez különleges védelmet, megnövekedett ellenállóképességet nyújt a mûtétet követõ idõben. A szoptatás javasolható, amint az operáció után lehetséges, mivel jótékony hatású, és a babának is kellemes. Orvosi tanulmányok adatai szerint a szájpadhasadék-mûtét után a szoptatott csecsemõk súlynövekedése gyorsabb, és kevesebb idõt kell a kórházban tölteniük, mint a pohárból vagy üvegbõl táplált babáknak. A szoptatáshoz való korai visszatérés semmiféle szövõdményt nem okoz, és nincs szükség nagyobb számban sebészeti felülvizsgálatra sem. A szoptatás segíti az anyát, hogy tevékenyen részt tudjon venni a kis beteg gyógyításában együttmûködõ csapat munkájában, ahelyett, hogy tehetetlenül, kívülállóként aggódna.

HOGYAN HAT A GYERMEK ÁLLAPOTA A SZOPTATÁSRA?

Ajakhasadék
Az egyoldali, (unilaterális), vagy a mindkét oldalt érintõ (bilaterális) hasadék a csecsemõ felsõ ajkán megnehezíti azt, hogy a gyermek szája légmentesen rátapadjon a mellre és szívni tudjon, pedig erre a hatékony szopáshoz szükség van.
Különbözõ szoptatási helyzetek kipróbálásával eljuthatunk a probléma megoldásáig: valószínû, hogy bizonyos pozícióban a bimbóudvar (a mellbimbó körüli sötét terület) kitölti a rést, és így létrejöhet a szívóhatás.
Az emberi mell azzal a csodálatos tulajdonsággal rendelkezik, hogy formája szükség szerint képes alkalmazkodni.
A fogmedri nyúlvány hasadékát az anya saját hüvelykujjával töltheti ki, amikor a baba szopik.
Száj padhasadék
A kisbabának lehet lágy szájpadot érintõ hasadéka az egyik vagy mindkét oldalon, más esetben a hasadék kiterjedhet mind a kemény, mind a lágy szájpad egyik vagy mindkét oldalára. Ha a szájpad hasadékán keresztül tej kerül az orrüregbe, az köhögést okozhat. Ha a gyermek myringotómián esett át (egy csövet ültetnek a dobhártyába a váladék lecsapolása céljából, és a dobüreg szellõzésének biztosítása érdekében) a tej kifolyhat a fülén keresztül is. Bár a látvány nem felemelõ, ez nem jelent különösebb veszélyt. Ezzel együtt, ha bármilyen váladék ürül a fülbõl, azt meg kell mutatni a gondozó orvosnak.A szopás alatt a babának be kell szívnia a szájába a mellbimbót, össze kell harapnia a bimbóudvart fogínyével, hogy kinyomja a tejet a tejöblökbõl, azután a nyelv egy erõs mozdulatával a mellbimbót a szájpadláshoz kell szorítania, hogy kipréselje belõle a tejet. Mivel a szájpadhasadékos gyermeknek a szájpadlása nem fejlõdött ki, nehézséget okozhat számára a mellbimbó jó elhelyezése. Türelemmel, kísérletezéssel és kellõ bátorítással meg fogja tanulni a kisbaba, hogy szájának melyik oldalára helyezze a mellbimbót ahhoz, hogy elég tejhez jusson.
Lehet, hogy a gyermek nagyon hangosan nyeldekelve eszik és gyakori böfiztetésre van szüksége. Az etetések hosszabb ideig tartanak, mivel a baba hamar elfárad, sokat pihen, különösen, amíg nagyon kicsi.

AZ ELSÕ NAPOK
Egy szájpadhasadékos kisgyermek szoptatása elsõ hallásra lehetetlen ötletnek tûnik. Az újszülöttek alkalmazkodóképessége figyelemre méltó, a baba meg fogja tanulni, hogyan birkózzon meg hátrányával, ha elég bátorítást kap, és ha Ön követi a tanácsokat: szoptatás elõtt kifej egy kevés tejet, hogy kiváltsa a baba érdeklõdését a szopás iránt, keresi a helyes szoptatási pozíciót és megfelelõ gyakorisággal szoptat. Minél hamarabb kezd hozzá a szoptatáshoz, annál könnyebben fog alkalmazkodni a gyermek.
Ha a szájpad- vagy ajakhasadékon kívül nincs más problémája a kicsinek, akkor semmi akadálya annak, hogy sokat dajkálja õt, és engedje hogy próbálgassa a szopást, mint bármely más kisbaba. Ezután tegye mellre nappal 2-3 óránként, éjszaka 3-5 óránként
Az elsõ napokban a melle nagyon puha és így jól alkalmazkodó lesz, ez megkönnyíti azt, hogy több, különbözõ szoptatási testhelyzetet is kipróbáljanak. Ezek a korai kísérletek, tapasztalatok nagyon fontosak. A kisbaba megismerkedik a kolosztrum ízével. Ez az elõtej igen gazdag védõanyagokban. A korai szoptatás során kialakul és rögzül a helyes száj- és álltartás, a szükséges nyelvmozgatás és a mellbimbó elhelyezkedése. Ezek az elsõ tapasztalatok olyan mély nyomot hagynak a babában, mintha veleszületett tulajdonság lenne, és még a szükséges mûtét miatti szopási szünet sem módosítja nagy mértékben szopási szokásait. Igen hamar felidézi a "tanultakat" és boldogan szopni fog, amint ismét alkalma lesz rá.
Az etetés fogja kitenni az együtt töltött idõ nagy részét. Lehet, hogy ezen kívül a kisbaba szinte az egész napot átalussza, különösen az elsõ idõkben. Használja ki ezt az idõszakot. Élvezze az érintését, hogy érzi bõrének melegét, beszéljen hozzá sokat. Ezek minden édesanya és kisbaba számára különleges pillanatok. Nem szabad, hogy az a rendellenesség, amivel a gyermek született, befolyásolja az Önök között kialakuló kapcsolatot.

AZ AJAK- ÉS SZÁJPADHASADÉKOS KISBABA SZOPTATÁSA
A következõ tanácsok abban nyújtanak segítséget, hogy képes legyen kielégíteni kisbabája különleges igényeit. A kulcsszó az idõ és egy jó adag türelem - ezáltal Ön és gyermeke is átélheti a szoptatás nyújtotta élményeket és elõnyöket.
1. Gondoljon a saját kényelmére mielõtt a szoptatást megkezdené.
Ez nagyon fontos, mert eleinte a nap nagy részét a szoptatás fogja kitölteni. Használjon párnákat támasztékul. Helyezkedjen el kényelmesen, engedje el magát. Dajkálja a babát, beszéljen hozzá szoptatásalatt, fõleg, ha a kicsi hajlamos arra, hogy evés közben is elszundikáljon. A szoptatáshoz alakítson ki egy kényelmes kuckót, ahol jól érzi magát, ahonnan esetleg kinézhet az ablakon. Ha fogadni akarja a hívásokat, helyezze el a közelben a telefont, de, ha teljes nyugalomra vágyik, tegye mellé a kagylót. Készítsen oda egy kis innivalót, tegye fel kedvenc zenéjét.

2. Tegye mellre gyakran a kisbabát!
Valószínûleg önnek kell meghatároznia a szoptatási idõpontokat, mivel a kicsi nem fog elég gyakran felébredni ahhoz, hogy eleget szopjon. Lehet, hogy hamar elfárad, nem szopik elég hosszú ideig ahhoz, hogy a növekedéséhez szükséges tejhez hozzájusson. Minél gyakrabban szopik, annál több tejet kap és annál jobban gyarapszik a súlya. Nem szabad kivárni, hogy sírjon az éhségtõl, tegye mellre 2-3 óránként. Az ön szervezete is fel fogja venni ezt a ritmust: két óra alatt újra elõállítja a szükséges tejmennyiséget.

3. A baba akkor szopik legjobban, ha ébren van!
Ezt nehéz figyelembe venni az elsõ pár hétéi. Ha a kicsi mozgatja a száját, kezét az arca felé emeli, ez jelentheti azt, hogy éhes, bár még nincs ébren. Könnyebb lesz úgy felébreszteni, ha az édesanya megtanulja felismerni ezeket a jeleket. Azokat a csecsemõket, akiket nehéz táplálni, sokkal jobban meg lehet etetni akkor, amikor még nem nagyon nyugtalanok az éhségtõl. Szoptatás elõtt felélénkítheti a kisbabát, ha egy kicsit levetkõzteti, kicseréli a pelenkáját beszél hozzá, ringatja, megmozgatja. Paskolja meg a lábát egy hûvös, nedves kendõvel, erõteljesen dörgölje meg a talpát.
A következõ ébresztési technika is jól beválik: fektesse a babát a térdére, úgy, hogy a Iába az ön hasa felé nézzen. Támassza meg a fejét a tenyerével, így a gyermek teste az ön alkarjára nehezedik. Ültesse föl, azután fektesse vissza. Ezt ismételje meg újra és újra, amíg a kicsi ki nem nyitja a szemét, és ébren nem marad. Folyamatosan beszéljen hozzá és tegye mellre.

4. Gyõzõdjön meg róla, hogy a gyerek jól megtámasztva, kényelmesen helyezkedik el.
A lehetõ legkevesebb energiát követelje tõle az, hogy a fejét és a testét tartsa: Fontos, hogy minden erejét a szopásra tudja fordítani. Az alacsony izomtónusú babák akkor tudnak legjobban szopni, ha a testük vízszintesen, vagy közel vízszintesen helyezkedik e]. Tegyen két párnát a térdére, így a baba fenekét és fejét ugyanazon a szinten tarthatja. Ha jó a kicsi izomtónusa, lejjebb engedheti a fenekét, de közben figyelemmel kell kísérni, hogy folytatja-e a hatékony, ritmikus szopást.

5. Szoptatás elõtt pár percig tartson a mellén melegvizes kendõt! Préseljen ki egy kis kolosztrumot vagy tejet a mellébõl, és kínálja oda a babának, hogy nyalja le, ezután szívesebben kapja majd be a mellbimbót. Szoptatás közben a mell ritmikus masszírozásával vagy fejéssel segítheti a tej kiürülését, így több táplálékhoz jut a kisbaba. Használhat kézi vagy elektromos mellszívót abból a célból, hogy a szoptatás elején gyorsabban meginduljon a tejleadás. A szoptatás elõtti fejés hatására a mellbimbó puhább és hosszabb lesz, így a kicsi könnyebben be tudja kapni, és rögtön folyni kezd a tej a szájába. Ahogy a baba gyarapszik, erõsödik és egyre több tapasztalatot szerez, az õ szopása is elegendõ lesz a tejkiáramlás megindítására.

6. Hogyan segíthet még gyermekének?
Segíthet neki úgy is, hogy alulról négy ujjal megtámasztja a mellét, fölül pedig a hüvelykujjával szabaddá teszi az orra elõtti területet, hogy a baba könnyen tudjon levegõt venni. Ha szükséges, nyomja be egy kicsit a mellét, hogyne akadályozza õt a légzésben.

Finom de határozott mozdulattal nyomja lefelé a kisbaba állát, amikor bekapja a mellbimbót. Így segítheti abban, hogy elég nagyra nyissa a száját ahhoz, hogy a bimbóudvar egy része is a szájába kerüljön, és ne csak a bimbó végét szopogassa. Gyõzõdjön meg róla, hogy az alsó ajka kifelé fordul, és a nyelve a mellbimbó alatt helyezkedik eI.
Kissé emelje meg a mellét és helyezze a mellbimbót a baba szája közepébe. Vigyázzon, hogy a mell súlya ne terhelje a kicsi alsó állkapcsát. Ez fölöslegesen fárasztaná. Ellenõrizze, hogy helyesen szopik-e! Finoman húzza vissza a gyermek alsó ajkát, így látni fogja, hogy a nyelve hogyan mozog a fogínyen elõre-hátra.
Csöpögtessen szemcseppentõvel vagy kiskanállal egy kis vizet vagy kifejt tejet a mellére, a baba szája fölé, ha nehezen kezdi meg vagy nem akarja folytatni a szopást. Amikor a folyadék megérinti a száját, újra nekilát az intenzív szopásnak.
Átcsúsztató módszer.Lehet, hogy a baba jobban szeret az egyik mellbõl szopni, mint a másikból. Talán az az oka, hogy amikor Ön az egyik mellén tartja, a gyermek pont ebben a helyzetben tudja jól a szájában tartani a mellbimbót a hasadék egyik oldalán. Amikor a másik mellen, ellenkezõ irányba fordulva szopik, ott jobban zavarja a hasadék. Segíthet a helyzeten, ha úgy teszi át a babát a másik mellére, hogy közben nem fordítja meg a kicsit.
PL.: Ha hagyományos helyzetben jól tud szopni az egyik mellébõl, akkor, ha a másik következik, csúsztassa át a babát a másik oldalra és itt legyen hónalj alatti tartásban (vagyis a teste Ön mellett helyezkedjen el, és ne az ölében). Teljesen mindegy, hogy melyik testhelyzetet választják, lényeg az, hogy a gyermek törzse és feje egyvonalban legyen és egy irányba nézzen. A mellkasa forduljon az ön melle felé. Ne kelljen a babának a fejét elfordítania, mert ez nehezíti a nyelést.
Böfiztetés.Van olyan kisbaba, akit gyakran kell böfiztetni, de olyan is akad akit nem. Ha a baba békésen szopik, nem kell emiatt zavarni.
Ellenben ha félrenyel", vagy ha gyakran kicsúszik a szájából a mellbimbó,, szüksége van böfiztetésre, mert biztos túl sok levegõt nyelt. A böfiztetéshez ültesse a kicsit az ölébe. Amíg nyakizmai nem elég erõsek, addig segíteni kell neki: tartsa a baba állát a hüvelyk és a mutatóujja között. Így kiegyenesíti a nyakát és a légbuborék könnyen távozhat a gyomrából. Tarthatja a kisbabát a vállán, vagy a mellkasán magával szemben. Simogassa a hátát a fenekétõl fölfelé.
A böfiztetés után tegye át a másik mellére. A váltott mellbõl való szoptatással élvezheti annak elõnyeit, hogy amíg a baba az egyik mellbõl szopik, addig a másikban is megindul a tejkiürítési reakció (let down reflex), így a baba a másik mellbõl már kisebb erõfeszítéssel, több tejhez fog jutni. Ez a módszer abban is segít, hogy ébren tartsa a kicsit. Szoptassa 4-5 percig az egyik mellén, böfiztesse meg, azután szoptassa a másikon újabb öt percig, majd megint böfiztetés következik. Persze ezt a metódust csak akkor használja, ha a folyamatos váltogatás nem zavarja a kisbabát, hanem inkább segíti õt.
SEGÍTSEN A BABÁNAK TARTANI AZ ÁLLAT !

Ahhoz, hogy a kicsi jól tudjon szopni, szükséges, hogy az állkapcsát meg tudja tartani, és képes legyen a mellbimbót és a bimbóudvart fogínyével összepréselni. A gyenge izomzatú, beesett arcú kisbabának nagy erõfeszítésébe kerül, hogy stabilan tartsa az állkapcsát, mert hiányoznak az arcáról a zsírpárnák. A száj izmainak fejlõdése segíti hozzá, hogy megbirkózzon ezzel a feladattal. Amíg ez be nem következik, addig Önnek kell segítenie, mégpedig úgy, hogy a kezével megtartja az állát.
A mellet alulról alátámasztó kezét csúsztassa elõre úgy, hogy csak három ujjra és a tenyerére nehezedjen a mell súlya. A mutató és hüvelykujját tartsa U alakban, a baba álla az U öblében helyezkedjen el.
A baba izomtónusa fokozatosan javulni fog és egy idõ múlva már nem lesz szüksége az áll alatti tartásra, elég lesz, ha Ön egyszerûen a mutató ujjával támasztja alá az állát.

MÛTÉT UTÁN
A mûtét utáni idõben ijesztõen hathat a kisbaba szája, mivel az öltések jól láthatóak, és a mûtétterülete duzzadt. A duzzanat egyre kiterjedtebb lesz az elsõ órákban, de még a következõ napon is.
A szopás kellemes, megnyugtató, az anyatej antibakteriális anyagokat tartalmaz, tehát véd a fertõzéstõl. A szoptatás megvigasztalja a gyermeket. Beszélje meg a szoptatás lehetõségét a sebésszel, Ha elutasító választ kap, fejje ki a tejet kézzel vagy mellszívóval, és táplálja ezzel a tejjel a gyermeket kiskanál, vagy egy speciális hosszú végzõdéssel ellátott cumisüveg segítségével.

AMINT LEHET TÉRJEN VISSZA A SZOPTATÁSHOZ!

Attérés az üvegbõl vagy kanállal való táplálásról a szoptatásra
Fokozatosan térjen át a szoptatásra. Kínája a mellét, de ez eleinte csak az etetés része legyen. Olyan idõpontban próbáljon szoptatni, amikor a baba még nem túl éhes, és egy kicsit még álmos. Ebben az állapotban kevésbé fog tiltakozni. A legjobb, ha az etetés elején próbál szoptatni, de ha ez nem válik be, ne ragaszkodjon ehhez a szabályhoz. Van olyan baba, aki akkor fogadja el a mellet, ha üvegbõl már egy kicsit csillapította éhségét. Lehet, hogy szopás után kér még egy kis tejet az üvegbõl is. Töltsenek napról napra egyre több idõt a szoptatással. Maradjon nyugodt, és ne harcoljon a babával azért, hogy rávegye a szopásra. Ha több mint egy percig ellenáll, hagyja abba a kísérletezést, és próbáljon ki egy más módszert.
Segíthet, ha a kisbaba számára az anya bõrével való érintkezés és a mellbõl való szopás kellemes érzést, élvezetet jelent. Ennek érdekében az eddig használt puha cumiról áttérhet egy keményebb típusra, így majd szívesebben fogadja el az anyamellet.

A SIKER TITKA A TÜRELEM!
Mennyi ideig etessük?
Legalább 12 percig kellene hatékonyan szopnia a kicsinek egy-egy mellbõl ahhoz, hogy elegendõ tejhez jusson (hogy a tej nagy részét kiürítse a mellbõl). Közben gyakran tarthat szünetet, egy-egy mélyebb lélegzetvételért, vagy hogy pihenjen egy kicsit, mivel a szopás komoly munka. Az idõ mérésénél csak a tiszta szopási idõt vegye figyelembe! Eleinte legalább 25 percet vegyen igénybe a szopás. Ahogy a baba erõsödik próbálják növelni ezt az idõt. Ha az elsõ idõkben 6-8 perc után elfárad a gyermek, fejje le a tejet és adja oda neki cseppentõvel, vagy fecskendõbõl a szoptatás után, vagy, ha erre nincs szükség, tegye el a következõ etetésig.
A szájpadhasadékos gyermekek súlynövekedése lassúbb, mint az egészséges gyermekeké. .A kisbabának nagyon fontos, hogy annyi kalóriához jusson az anyatej által, amennyire a súlyfejlõdéshez szüksége van. A tápanyagok energiájának egy része elhasználódik azáltal, hogy a baba táplálkozás közben "dolgozik", akár üvegbõl etetik, akár szoptatják. Az édesanya egyik fõ célja az legyen, hogy kialakítsa az egyensúlyt a táplálkozás közben fölhasznált, és a táplálkozás által nyert energia között: bátorítsa arra, hogy elég hosszú ideig szopjon a megfelelõ tápanyagmennyiség felvétele érdekében, de ne terhelje túl a gyermeket a szoptatással, hagyja pihenni is.

A TEJTERMELÉS FOKOZÁSA
Ha a baba nem szopik hatékonyan 10-12 percet egy-egy mellbõl, a megfelelõ intenzitású tejtermelés érdekében ajánlatos minden etetés után fejni. A gyermek testsúlyának növekedéséhez az a tej, amit az emlõmirigyek a szoptatás vége felé termelnek elengedhetetlenül fontos.
Az a tej, ami két szoptatás között termelõdik, jelentõsen különbözik a szoptatás alatt termelõdõ tejtõl. Ennek az ím. hátsó tejnek jóval magasabb a zsírtartalma, így az energiatartalma is. Ez nagyon fontos a gyermek gyarapodása szempontjából.
Ha közvetlenül a szoptatás után fej, ezzel fokozza a termelt tej menynyiségét, és egyben hozzájut a baba fejlõdéséhez elengedhetetlen hátsó tejhez. A jól fejlõdõ, erõsödõ baba pedig egy idõ múlva eljut arra a szintre, hogy hamarosan egyedül õ maga szopja ki a számára szükséges egész tejmennyiséget.
Használhat szoptatási segédeszközt is (Szoptanít), ha a kicsinek gondot okoz a hátsó tejhez való hozzájutás. A kifejt hátsó tejet töltse a tartályba és a kivezetõ csövet rögzítse a bimbóudvarra úgy, hogy azt a baba kapja be a mellbimbóval együtt.
Így a kicsi egyszerre jut hozzá a lefejt hátsó tejhez és a szoptatás elõtt termelõdött anyatejhez, egyben szopásával a mellet ingerelve a tejtermelõdést is fenntartja. Ha Ön úgy dönt, hogy a pótlást cumisüvegbõl vagy kanállal adja, elõször mindig szoptassa meg a babát. Ha a gyepnek különben jól szopik, és csak alkalmanként kell neki kiegészítést adni, akkor nem érdemes a fent leírt eszközt beszerezni. Megteszi egy 10 vagy 20 ml-es fecskendõ is, melynek végére vékony (kórházban mesterséges tápláláshoz használatos) mûanyag csövet lehet húzni. Rögzítse a csõ végét a mellére, úgy, hogy a vége a mellbimbó közelében legyen. Miközben a baba szopik lassan nyomja a csõbe a fecskendõ tartalmát. Próbálja meg a gyermek szopásának ritmusában adagolni a tejet a fecskendõbõl.
A hûtõben tárolt lefejt tejet 48 órán belül oda kell adni a babának. Ha többet fej, mint amennyire szükség van, a maradékot tiszta edénykékben le lehet fagyasztani.

MENNYI UTÓTEJ-PÓTLÁSRA VAN SZÜKSÉGE A BABÁNAK?
Egy-kéthetente ellenõrizze a gyermek súlyát. Törekedjen arra, hogy mindig ugyanazon a megbízható mérlegen történjen a mérés (p1. a gyermekorvosi rendelõ digitális mérlegén). Mindig meztelenül mérjék meg a babát.
Ha a kicsi nagyjából 80-90 g-ot gyarapszik hetente adjon neki naponta két vagy három szoptatás után 50-50 g lefejt utótejet. Ha a heti súlyfejlõdés kevesebb, mint 80 g, akkor napi 4-5 alkalommal van szüksége az 50 g lefejt tejre.
Ahogy a baba súlya növekedik, úgy erõsödik is, és egyre ügyesebben szopik. Lassanként abbahagyhatja a fejést, nem lesz már szükség a kiegészítõ lefejt tejre, hiszen a gyermek saját erejébõl hozzájut a szükséges táplálékhoz. Ne felejtse el: Ön a fáradalmaiért külön jutalmat érdemelt.Ezeknek a különleges kisbabáknak a gondozása sok idõt és sok türelmet igényel. Tervezzen magának egy kis pihenõt - ha lehet minden napra. Csináljon valami olyat, ami a kedvére való. Jár Önnek napi fél-egy óra béke és nyugalom, amikor senki semmit nem követelhet Öntõl - csak így újulhat meg ereje. Ezt a szabadidõt töltse együtt hitvesével, barátnõjével, vagy akár magányosan. Mindegy, hogy hogyan, de abban biztos lehet, hogy megérdemli.

A HASADÉKOS BABÁK SZOPTATÁSÁHOZ SOK TÜRELEM KELL!
Hullámhegyek és hullámvölgyek követhetik egymást. Idõnként lehet, hogy úgy érzi majd: két lépést lép elõre, egyet hátra. Kétségtelen, hogy egy ilyen kisbabát szoptatni komoly elkötelezettséget jelent, de a szoptatás Önnek és a gyermeknek is csodálatos élményt, és jelentõs elõnyöket biztosít. Keressen környezetében olyan jól informált, tapasztalt embereket, akik segítségére lehetnek és vegye fel a kapcsolatot hasonló problémákkal küzdõ szülõkkel.

Forrás:
www.hasadekok.hu