Fogyatékosság, diszlexia, tanulási zavar - Törvényi szabályozás ismertetése

Az esélyegyenlőség biztosítása, törvényi szabályozás jelentősége az, hogy a törvényben biztosított jogegyenlőség megvalósulását az esélyegyenlőtlenségek kiküszöbölését célzó intézkedésekkel segíti, többletjuttatásokat és kedvezményeket állapít meg.

Alkotmány
8. § (1) A Magyar Köztársaság elismeri az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait, ezek tiszteletben tartása és védelme az állam elsőrendű kötelessége
16. § A Magyar Köztársaság különös gondot fordít az ifjúság létbiztonságára, oktatására és nevelésére, védelmezi az ifjúság érdekeit
70/F. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja az állampolgárok számára a művelődéshez való jogot.
(2) A Magyar Köztársaság ezt a jogot a közművelődés kiterjesztésével és általánossá tételével, az ingyenes és kötelező általános iskolával, képességei alapján mindenki számára hozzáférhető közép- és felsőfokú oktatással, továbbá az oktatásban részesülők anyagi támogatásával valósítja meg

1998. évi XXVI. Törvény a fogyatékos emberek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról

2. § (3) A tervezési, döntési folyamatok során kiemelten kell kezelni a fogyatékos személyek sajátos szükségleteit, és figyelemmel kell lenni arra, hogy a fogyatékos személyek a bárki által igénybe vehető lehetőségekkel csak különleges megoldások alkalmazása esetén élhetnek
13. § (1) A fogyatékos személynek joga, hogy állapotának megfelelően és életkorától függően korai fejlesztésben és gondozásban, óvodai nevelésben, iskolai nevelésben és oktatásban, fejlesztő felkészítésben, szakképzésben, felnőttképzésben, továbbá felsőoktatásban vegyen részt a vonatkozó jogszabályokban meghatározottak szerint

2003. évi CXXV. Törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról
29. § Törvény vagy törvény felhatalmazása alapján megalkotott kormányrendelet az iskolarendszeren belüli, valamint az iskolarendszeren kívüli oktatásban részt vevők meghatározott körére - az oktatással, képzéssel összefüggésben - előnyben részesítési kötelezettséget írhat elő

29/2002. (V.17) OM rend a fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányainak folytatásához szükséges esélyegyenlőséget biztosító feltételekről
2. § (1) A felsőoktatási intézményekbe jelentkezők, valamint a felsőoktatási intézményekben tanulmányokat folytató fogyatékos hallgatók a fogyatékosságukra való tekintettel a 4. § szerinti szakvélemény alapján kérhetik az intézmény engedélyét a tanulmányi kötelezettségek teljesítése, illetve a vizsgák alóli részleges vagy teljes felmentésre, vagy annak más módon történő teljesítésére, valamint a vizsgákon alkalmazható segítségnyújtásra
(2) Amennyiben a fogyatékossággal élő jelentkező a felsőoktatási intézmények felvételi eljárásainak általános szabályairól szóló 269/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet 9. § (10) bekezdése alapján, az érettségi, illetve a felvételi vizsgán kedvezményben részesült, azt részére a tanulmányok folytatása során is biztosítani kell

2001. évi törvény a felnőttképzésről

Annak érdekében, hogy a felnőttkori tanulás és képzés révén az életvitel minősége javuljon az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
1. § Az állam - e törvény keretei között - mindenki számára biztosítja a felnőttképzésben való részvételhez való jogot
További pontok: A FELNŐTTKÉPZÉS IRÁNYÍTÁSA ÉS INTÉZMÉNYRENDSZERE, A FELNŐTTKÉPZÉS TARTALMI KÖVETELMÉNYEI,FELNŐTTKÉPZÉSI TÁMOGATÁSOK

2005. CXXXIX. felsőoktatási törvény

39. § (7) A Kormány előnyben részesítési követelményt állapíthat meg:
c) fogyatékossággal élő jelentkezők csoportjához tartozók
részére azzal, hogy az előnyben részesítés kizárólag az előnyben részesítés alapjául szolgáló körülménnyel összefüggésben biztosítható, és nem vezethet alap- és mesterképzésben az oklevél által tanúsított szakképzettség, illetve felsőfokú szakképzésben a bizonyítvány által tanúsított szakképesítés megszerzéséhez szükséges alapvető tanulmányi követelmények alóli felmentéshez

44. § (1) Ha a felsőoktatási intézmény a felvételi kérelem elbírálásához e törvény felhatalmazása alapján vizsgán való részvételt ír elő, fogyatékossággal élő jelentkező esetén a
középiskolai tanulmányok során nyújtott mentesítést, a vizsgázás sajátos formáját biztosítani kell. Megilleti ez a jog azt is, akinek a középiskolai tanulmányai során nem biztosítottak ilyen lehetőségeket, de igazolja, hogy fogyatékossággal élő
(3) A fogyatékosság megállapításának és igazolásának rendjét a Kormány határozza meg.

55. § (2) Egy személy tizenkét féléven át folytathat a felsőoktatásban tanulmányokat
államilag támogatott képzésben (a továbbiakban: támogatási idő), beleértve a felsőfokú szakképzést is. A fogyatékossággal élő hallgató támogatási ideje négy félévvel megnövelhető

61. § (1) A fogyatékossággal élő hallgató részére biztosítani kell a fogyatékossághoz igazodó felkészítést és vizsgáztatást, továbbá segítséget kell nyújtani részére ahhoz, hogy teljesíteni tudja a hallgatói jogviszonyából eredő kötelezettségeit. Indokolt esetben mentesíteni kell egyes tantárgyak, tantárgyrészek tanulása vagy a beszámolás kötelezettsége alól. Szükség esetén mentesíteni kell a nyelvvizsga vagy annak egy része, illetőleg szintje alól.

A vizsgán biztosítani kell a hosszabb felkészülési időt, az írásbeli beszámolón lehetővé kell tenni a segédeszköz (írógép, számítógép stb.) alkalmazását, szükség esetén az írásbeli beszámoló szóbeli beszámolóval vagy a szóbeli beszámoló írásbeli beszámolóval történő felváltását. Az e bekezdés alapján nyújtott mentesítés kizárólag a mentesítés alapjául szolgáló körülménnyel összefüggésben biztosítható és nem vezethet alap- és mesterképzésben az oklevél által tanúsított szakképzettség, illetve felsőfokú szakképzésben a bizonyítvány által tanúsított szakképesítés megszerzéséhez szükséges alapvető tanulmányi követelmények alóli felmentéshez

147. § 8. fogyatékossággal élő hallgató: az a hallgató, aki testi, érzékszervi, értelmi,
beszédfogyatékos, autista, pszichés fejlődési zavarai miatt a tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (például: dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus),

79/2006. IV. 5. kormányrendelet a felsőoktatási törvény végrehajtásáról

Előnyben részesítési követelmények
A fogyatékosság megállapításának és igazolásának rendje
A fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányaival kapcsolatos elvek

A Kormány 372/2007.(XII.23) Korm. rendelete a felsőoktatás területét érintő
egyes kormányrendeletek módosításáról

11.§
AVHR. 18 0 5 bekezdés b pontja a következő bg alponttal egészül ki:
( Beszéd és más fogyatékos különösen súlyos beszédhiba,
diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia ) hallgató esetében.....
b. diszlexiás-diszgráfiás hallgató
bg)
ha a fogyatékossága miatt nem képes az államilag elismert C típusú nyelvvizsga szóbeli és
írásbeli követelményeinek teljesítésére, felmentést kaphat a nyelvvizsga letétele alól,
12 §
A VRH 19. 0 (2) bek helyébe a következő rendelkezés lép:
„" az 1. bekezdésben meghatározott szakvélemény kiadására
amennyiben a jelentkező fogyatékossága már a közoktatási tanulmányai során is fennállt
és erre tekintettel tanulmányai és az érettségi vizsga során kedvezményben részesült,
a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX törvényben meghatározott
szakértői és rehabilitációs bizottság,
amennyiben fogyatékosságát később állapították meg,
az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet jogosult.

A Közoktatási törvény 2007-es módosításainak összefoglalója
Lényeges változás áll be a sajátos nevelési igényű tanulók ügyében. Az volt a cél, hogy ezek a gyerekek valóban az állapotuknak, helyzetüknek megfelelő foglalkozást, oktatást kapják, ezért a törvénymódosítás szigorítja ezeknek a tanulóknak a vizsgálatát, a besorolási feltételeiket, és konkrétabban meghatározza az ellátásukban közreműködő szervezetek feladatait is. Az óvodák, iskolák, kollégiumok szerepe például nőni fog: a módosítás szerint elsősorban ezen intézmények felelnek azért, hogy a náluk lévő sajátos nevelési igényű gyerekeknek megszervezzék a megfelelő foglalkozásokat.

Kiemelések

A tankötelezettség
6§ (4) Az iskola igazgatója dönt
a) a tankötelezettség kezdetéről az óvoda véleménye alapján, illetőleg ha a gyermek nem járt óvodába, vagy az
óvoda kezdeményezi a nevelési tanácsadó véleménye alapján; a sajátos nevelési igényű gyermek esetén a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság vagy az országos szakértői és rehabilitációs tevékenységet végző szakértői és rehabilitációs bizottság szakértői véleménye alapján;
b) a tankötelezettség meghosszabbításáról a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság vagy az országos szakértői és rehabilitációs tevékenységet végző szakértői és rehabilitációs bizottság szakértői véleménye alapján.

...

A teljes cikk letölthető a Kapcsolódó publikáció(k) alatt!

Összeállította: Krasznár Jánosné Felicia logopédus közoktatási szakértő

http://www.krasznaresfiai.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=35&Itemid=29
 

Forrás:
http://www.krasznaresfiai.hu