2006. 02. 09. 00:00
A cikk értéke:
Kolozsvárott tanítói (1905), Bp.-en gyógypedagógusi képesítést szerzett (1908).
Gyógypedagógiai tanár volt Szegeden a Vakok Intézetében (1911), munkája mellett különböző gyermekvédelmi feladatokat is vállalt. 1919-ben az MSZDP Csongrádi vármegyei szervezetében pedagógusokból álló Gyermekbarát Testőrséget szervezett, amely 5000 gyermek felett vállalt védnökséget.
Közreműködött a Békés vármegyei Pártfogó Egyesület Gyógypedagógiai Intézetének megszervezésében (1925); ennek az intézetnek három évig igazgatója volt.
Kisújszálláson hasonló gyógypedagógiai nevelőintézet vezetésével bízták meg (1928). Itt alakította ki az értelmi fogyatékos gyermekek és fiatalok differenciált gyógypedagógiai ellátásának tervét. Foglalkozási rehabilitációs elgondolásait a gyakorlat igazolta.
1945-ben nyugalomba vonult.
Neve mint műdalszerző is ismert.
Főbb művei:
A vakok és a méhészkedés (Magyar Gyógypedagógia, 1912. 7-8. sz.); Tervezet az értelmi fogyatékosok oktatásügyének rendezésére (Magyar Gyógypedagógiai Tanárok Közlönye, 1939. 4. sz.); Megelőzés gondoskodás (Magyar Gyógypedagógiai Tanárok Közlönye 1939. 5. sz.); Miként boldogultak a kisújszállási intézet neveltjei (Magyar Gyógypedagógiai Tanárok Közlönye. 5. sz.).
Irodalom:
Gordosné Szabó Anna: Jubiláló intézményeink, különös tekintettel az 50 éves gyulai gyógypedagógiai intézetre (Bárczi Gusztáv Gyógyped. Tanárképző Főisk. Évk., IX.).
Forrás:
Magyar életrajzi lexikon