Matematika tanulás – matematika tanítás: Egy tanulásban akadályozott gyermek matematika tanulási folyamatának bemutatása

Dolgozatom célja, hogy bemutassam egy inklúziós program keretében két iskola együttműködését.

A gyógypedagógiai többlettudást és szemléletet a speciális intézmény biztosítja utazó szakember hálózata révén. Az integráltan oktatott gyermekek tanulásban akadályozottak
Egy integráltan oktatott enyhe fokban értelmi fogyatékos gyermek konkrét matematika tanulási folyamatának leírása révén igyekszem megmutatni az értelmi sérült gyermekek tanulási folyamatát.

A dolgozat felvezető részéiben röviden szólok az integráció-szegregáció problémájáról, bemutatom az együttműködő két intézményt, a konkrét programot, az osztályt, ahol a kiválasztott kisgyermek tanul.

Integráció kontra szegregáció?

Az elmúlt évtized egyik legérzékenyebb oktatási kérdése, a sajátos nevelési igényű tanulói csoportok integrált oktatása. A sajátos nevelési igényű tanulókkal kapcsolatban az oktatás minőségével, az oktatási környezet izolációjával, valamint az "enyhe értelmi fogyatékos" kategóriával kapcsolatban fogalmazódik meg a legtöbb kritika. Az elmúlt években, éppen az izolált iskolai életet követő fokozott társadalmi beilleszkedési nehézségek felismerése nyomán erősödtek fel Magyarországon is azok a törekvések, amelyek a rehabilitáció és az integráció gyűjtőnév alá sorolhatóak, és amelyek egyik központi eleme a fogyatékosok iskolai képzése izolált jellegének enyhítése, vagy - ha ez lehetséges - teljes megszüntetése (Bánfalvy, 2005).

A sajátos nevelési igényű tanulók közoktatási integrációjával kapcsolatban három problémakört szoktak hangsúlyozni:
1. a fogyatékosok iskoláztatása nem terjed ki az összes életkorban odaillő fogyatékosra, így például a súlyosan és halmozottan fogyatékos fiatalok szinte teljes egészében kiszorulnak a közoktatásból;
2. a gyógypedagógus szakma izolációja;
3. az iskolai szelekció és kontraszelekció mechanizmusa a speciális tantervű (kisegítő) iskolákban, mint a szegregáció meghatározó eszköze.

A sajátos nevelési igényű tanulói csoportok meghatározása a nemzetközi szakirodalomban elsősorban az OECD ún. 3D kategóriarendszere alapján tagozódik. Eszerint sajátos nevelési igényű tanuló az, aki fogyatékos (disability), akinek tanulási nehézségei vannak (difficulty in learning) és/vagy hátrányos helyzetű (disadvantaged).
A fenti kategóriarendszertől eltérően, a magyar meghatározás szerint sajátos nevelési igényű tanulónak számít az a gyermek, aki a szakértői bizottság véleménye alapján

a) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd,

b) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd.
A magyar kategóriarendszer az OECD tanulási nehézségekkel küzdő és hátrányos helyzetű csoportjait a külön támogatásban részesítendő egységes csoportba helyezi, amelybe az egyéni továbbhaladásra engedélyezett (1-4. évfolyamig), a felzárkóztató programon lévő 9-10. évfolyamos tanulók, a hátrányos szociális helyzetű diákok, a tanulási kudarcnak kitett tanulók, valamint a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozók sorolandók
A fogyatékosság definiálása többféleképpen lehetséges, a különböző definíciók pedig eltérő létszámú és összetételű embercsoportot eredményeznek (Bánfalvy, 2005. A fogyatékosok mintegy harmada mozgássérült, a második legnépesebb kategória, az értelmi fogyatékosoké ennél jóval kisebb.

Az enyhe fokban értelmi fogyatékos kategória évtizedes gyakorlata és szabálykerete lehetőséget nyújt az organikus értelmi fogyatékosság és a hátrányos családi, illetve szociális helyzetből adódó, tanulási és/vagy beilleszkedési nehézségekkel küzdő gyerekek kategóriájának az összemosására. Míg Európában az általános iskolások 2, 5-3%-a regisztrált fogyatékos (testi és szellemi), addig Magyarországon 2003/04-es tanévben az iskolások 5, 8%-a tanult speciális tantervű intézményekben vagy osztályokban (Bánfalvy, 2005).

A teljes általános iskolás korú népességhez viszonyítva, 3,3,%-uk enyhe fokban értelmi fogyatékosnak minősítve a populáció számára létrehozott kisegítő/speciális tantervű iskolákban tanult (Bánfalvy, 2005). Az elmúlt évtizedekben ez az arány egészen a legutóbbi évekig folyamatosan nőtt. Míg 1988/89-ben még mintegy 32 500 enyhe értelmi fogyatékosnak minősülő gyereket képeztek a speciális alapfokú iskolák, 1990 és 1999 között a kétszázezerrel csökkenő általános iskolai populációhoz képest a kisegítő tagozatokon tanulók száma 1700-zal nőtt (Bánfalvy, 2005). Az elmúlt 4 tanév során a teljes általános iskolás népességen belül évről évre több fogyatékost regisztráltak: 2001/02-ben a tanulók közel 4,8%, 2002/03-ban 5,3%, 2003/04-ben 5,9% és 2004/05-ben 6,3% rendelkezett valamilyen fokú és formájú fogyatékossággal. Az értelmi fogyatékosnak nyilvánított tanulók számának 4 év alatti 9%-os csökkenése mellett ugyanis két kategóriában - diszlexia és egyéb részképességzavar, súlyos magatartási, tanulási zavar - ugyanezen idő alatt nagyjából háromszorosára emelkedett az általános iskolások száma.

Feltehetőleg az integrált nevelést ösztönző politika hatására 2001-2005 között két és félszeresére nőtt az integráltan nevelt gyerekek száma az óvodai, alap- és középfokú programokban A gyógypedagógiai oktatásban részesülő gyerekek száma összességében 16 ezerrel emelkedett, miközben ezen belül a gyógypedagógiai tanterv szerint elkülönülten tanulók száma enyhén még csökkent is (46 ezerről 43 ezerre). Az adatok ugyanakkor nem informálnak az integráció megvalósulásának tartalmáról. Itt is van értelme formális, "rideg" integrációról beszélni, amely a pedagógiai, infrastrukturális és legitimációs előfeltételek hiányában - különösen ha gyors folyamatról van szó - számos negatív, olykor az együtt élő társadalmi csoportok között konfliktusokat okozó hatással is járhat. Az erőltetett ütemű integráció egyes fogyatékosokat akár hátrányos helyzetbe is hozhat, amikor feltételek biztosítása nélkül kiemeli a szegregált, de legalább szakmailag jól működő környezetből.

Készítette: Noé Krisztina
oligofrénpedagógus-pszichopedagógus
kiegészítő egyetemi képzés
2007/2008. tanév 1. féléve

Forrás:
Noé Krisztina