Megnevezés (meghatározás)

Orrhangzós beszéd esetén az élettani nazális rezonancia kórosan megváltozik.
Ez fokozódásban és csökkenésben egyaránt kifejeződhet. E mögött a kemény- és a lágyszájpad, a garat és az orrüreg különböző hátterű rendellenes működése áll.
Az adott nyelv fonológiai rendszerétől függően változó a nazális hangok mértéke.

Nyílt orrhangzós beszédesetén az élettanilag adott nazális rezonancia kórosan megnövekszik, és orrhangzós színezetet kapnak az orális hangok is. A nem orrhangú beszédhangok képzésekor is a levegő az orrüregen keresztül távozik, ezzel egy sajátos, dünnyögő, orrhangzós színezetet létrehozva.

A nyílt orrhangzós beszéd sajátos formája a palotolalia, amely a veleszületett szájpadhasadék következményeként jelentkezik. Meg kell jegyezni, hogy a szájhangú ejtés esetén sincs teljes orr és szájüregi zárlat, tehát minden beszédhang színezetében jelen vannak az orrhangzós összetevők, ezek azonban a hangzók színezetét nem befolyásolják feltűnő módon.

A zárt orrhangzós beszédre csökkent nazális színezet érvényes, az m, n, ny nazális beszédhangok válnak szájüregen keresztül képzett b, d, gy hangokká.

A kevert típusú orrhangzós beszéd esetén mindkét változat, mind a nyílt, mind a zárt forma jellemző jegyei megtalálhatóak a beszédben. A kombinálódást jelzi, hogy az m, n, ny hangok nazális rezonanciája csökken vagy eltűnik, ugyanakkor az orális hangok nazális színezetűek lesznek.
A nazális kifejezés csak a normál hangszínezetre vonatkozik, míg a kóros helyes megjelölése orrhangzós.

Rendszerezése (fajtái)

A nyílt orrhangzós beszéd felosztása történhet az őt létrehozó egyik ok, a hasadék kialakulásának időpontja alapján.

• Elsődleges hasadék esetén (magzati élet 4-7 hete) a felső ajak, az alveolum, és a premaxilla lehet érintett.
• A másodlagos hasadék (magzati élet 7-12 hete) kiterjedhet a kemény szájpad hátsó részére, a lágyszájpadra és az uvulára.

A zárt orrhangzós beszéd felosztásának alapja, hogy az eltérő képzést okozó tényező az orrban vagy az epifarinxban helyezkedik-e el. Ennek megfelelően
beszélhetünk:

• elülső
• hátsó orrhangzós beszédről

A vegyes orrhangzós típusnak ilyen felosztásai nem ismeretesek.

Ok, etimológia

A nyílt orrhangzós beszéd (rhinophonia aperta)

Kialakulását a lágyszájpad zavartalan záró működését gátló tényezők okozhatják. A szakirodalomban ez a szájpad-elégtelenség velofaringeális inszufficiencia, VPI kifejezéssel fedhető le.

• Velofaringeális inszufficiencia, VPI: szájpad(garat) - elégtelenség

A szájpad, valamint az oldalsó és hátsó garatfal izomzata nem képes létrehozni a száj és az orrgarat közötti optimális zárat, amelyre a nyelés, a szopás, a beszéd, a fúvás, a dobüregi szellőztetés, a légzés funkciójának zavartalan lefolyása érdekében van szükség. (Hirschberg)

A velofaringeális inszufficiencia és diszfunkció az etiológiai eredetre való tekintet nélkül minden típusú zavar megjelölésére használatos. Inkompetencia kifejezéssel jelölik a neuromuszkuláris funkciózavar eseteit (minden idegi eredetű zavart). Inadekvát működésként definiálják a szerkezeti, morfológiai (pl. szövetek deficitje) eredetű zavart.

• A szájpadhasadékok típusai

• Az osztályozás alapja:
  • genetikai
  • embriológiai
  • anatómiai
  • fiziológiai megfontolás
• Az elsődleges szájpadhasadék kiterjedése:
  • a felső ajak
  • az alveolus
  • a kemény szájpad elülső része (premaxilla)
• A másodlagos szájpadhasadék kiterjedése:
  • a kemény szájpad középső és hátsó része
  • a lágyszájpad eltérése
• Az elsődleges és másodlagos szájpadhasadék kiterjedése:
  • az előző két forma együttes megjelenése

Formában és kiterjedésben egyaránt igen sok az egyéni variáció, különbség, kombináció.

• Organikus okai lehetnek
  • veleszületett okok:
    • ezek lehetnek különböző típusú, kiterjedésű hasadékok, melyek önmagukban, illetve szindróma részeként is előfordulhatnak
    • teljes vagy részleges szájpadhasadék
    • szubmucosus szájpadhasadék

Szubmucosus szájpadhasadék:
A keményszájpad hátsó részén egy v alakú csonthiány van, amely fölött a nyálkahártyák egymáson fekszenek.
Tünetek: retardált beszédfejlődés, érthetetlen artikuláció, orrhangzós beszéd, étkezési nehézségek, fogrendellenesség

• lágyszájpad rövidülés

Lágyszájpad congenitalis rövidülése:
A kemény és a lágy szájpad hosszának normális aránya 2:1. Rövidülés esetén 3:1, vagy 4:1. Esetében az orrhangzósság oka: a lágyszájpad nem képes a velopalatális zár létrehozására.

• mentális károsodással együtt megjelenő hasadékok
• nagyothallással együtt megjelenő hasadékok: nagyothallás esetén rossz szokásként rögződhet az orrhangzós beszéd

• szerzettek okok:

• a vezérlés zavarai, vagyis a bénulások, amelyek az idegrendszer különböző szintjein léphetnek fel
• ezek lehetnek egyoldali vagy kétoldali bénulások
• perifériás vagy centrális
• hegesedés következményeként, részeként is előfordulhatnak: pl. szájpadműtét, mandulaműtét után alakulhat ki - lágyszájpad-rövidülést eredményezhet
• sérülés következtében

 

• Funkcionális okok
  • renyhe izomműködés
  • hysterias szájpad-bénulás
  • rossz beszédkörnyezet
  • rossz beszédszokás
  • tudatos affektálás
  • mandulaműtét után rögzülő kíméletes beszéd

Zárt orrhangzós beszéd (rhinophonia clausa)

Esetén a levegő útja az orrüreg felé akadályozott.

• Organikus okok
  • Elülső zárt orrhangzósság oka: az orrüregben található elváltozások:
    • nátha
    • orrpolip
    • orrkagylótúltengés
  • Hátsó zárt orrhangzósság oka az epipharynxban található elváltozás:
    • Adenoid vegetatio
    • tumor

• Funkcionális okok

A lágyszájpad fokozott működése (erős zárlat) következtében.

Kevert orrhangzósság okai

A nyílt és zárt orrhangzósság okai egyidőben állnak fenn. Orrüregi illetve orrgaratbeli elváltozáshoz lágyszájpad működésének hiánya társul.

Forrás:
Az orrhangzós beszéd javítása, szerk.: Gerebenné dr. Várbíró Katalin, OPI, 1980.
Kovács Emőke (szerk.): Logopédiai jegyzet I. Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola, Budapest
Gyógypedagógiai alapismeretek, szerk.: Illyés Sándor, ELTE BGGyF, Budapest 2000.
A beszédjavító Intézmények nevelési és oktatási terve, Művelődési Minisztérium, Budapest, 1988.
Logopédia, szerk.: Salné Lengyel Mária, Országos Közoktatási Intézet, 2004.