Sms-ezem, tehát vagyok

Az amerikai közvélemény napjaink ifjúságát „text generációnak" nevezi. Ez az elnevezés jelzi az ún. X generációt felváltó új korszak kezdetét. Amíg az X generációra vonatkozó statisztikai adatok az adott nemzedék viszonylag magas képzettségi szintjét mutatják, a text generáció elnevezés - némi ironikus felhanggal - visszafejlődést sejtet: a text szó a tinédzserek folyamatosan egyszerűsödő kommunikációs stílusára utal.

Elmosódó határ a formális és informális írás között

Amerikai pedagógusok egyre gyakrabban fejezik ki vegyes érzéseiket az új technikai eszközök, az internet és a mobiltelefon fiatalokra gyakorolt hatásával kapcsolatban. Bár az internet tartalmában és formájában leegyszerűsített nyelvezete miatti aggályok nem új keletűek, az újabb kommunikációs technikákkal a félelmek újrafogalmazódnak: az sms világméretű terjedésével a nyelv tovább egyszerűsödött, és a kifejezési formák még rövidebbé váltak.

A korábbi internetes korszakhoz képest az új jelenség az, hogy az „instant üzenetek" nyelvezete nemcsak a magánbeszélgetésekben terjedt el, hanem megjelent a hivatalos és az üzleti életben is. Sőt, ez a redukáló kifejezésmód már akadémiai szinten is keveredni látszik az igényes nyelvi kultúrával.

Kutatási adatok azt jelzik, hogy a diákok egyre szélesebb körben alkalmazzák iskolai dolgozataikban az interneten és az sms-ekben megszokott rövidítéseket, nyelvi és érzelmi szimbólumokat. Mivel a diákok általában hosszabb időt fordítanak az internetezésre és az sms-ezésre, mint egyéb más írásos tevékenységre, a hivatalos helyesírási előírásoknál autentikusabbnak érzik a netes és textes írásmód íratlan szabályait. Nem lehet tehát csodálkozni azon, hogy az iskolai dolgozatokban fellelhető hibák egyre nagyobb hányada az új médiumokban honos írásmódból ered.

Egy széles körű felmérés bizonyítja, hogy a diákok nagy része számára még többszöri újraolvasás után sem tűnik fel, hogy sms-rövidítéseket és jeleket használt írás közben. A tanárok viszont többnyire döbbenten észlelik ezeket az akadémiai szövegkörnyezetben teljesen értelmetlen jeleket. Szakemberek szerint a formális és informális írás közötti határok elmosódásával egy új nyelvi változásnak lehetünk tanúi.

Sms-nyelv az iskolában

A nevelők egy része úgy véli, hogy az sms-nyelvet mint a technikai fejlődéssel együtt járó kulturális jelenséget nem lehet rossznak minősíteni. Sőt számos tanár az angol nyelv oktatását az sms-nyelv jellegzetességeinek összefoglalásával kezdi, és csak azután tér rá a formális írás szabályaira, miután összehasonlította a kettőt.

A New York Times újságírója, Jennifer 8. Lee a következő elgondolkodtató címet adja a text generációt elemző cikkének: „I think therefore IM". A cím tanulságos szójátékot rejt. Az egyik jelentése a híres descartes-i tézis, „Gondolkodom, tehát vagyok". A másik értelmezésnek azonban ironikus felhangja van: „Gondolkodom, tehát instant üzenetet írok és kapok". (Az IM angolul ugyanis kétféleképpen olvasható.) A cím kettős jelentése azt sugallja, hogy a nyelv és az emberi lét ma is szervesen összekapcsolódik, kölcsönösen meghatározza egymást.

A cikk szerzője, Jennifer 8. Lee különben a kereszt- és családi neve közé illesztett nyolcas számmal szintén él az „új" írásmód nyújtotta lehetőséggel. A '8' a kínai jelrendszerben a jó szerencsét és a bőséget szimbolizálja. Lee beszámol egy indianapolisi tanárról, aki egyik diákjával csináltatott egy listát a leggyakrabban használt sms-rövidítésekből és ennek alapján javította tanítványai házi feladatait. Ez segített neki az iskolai dolgozatok „titkosírásának" a megértésében is. A listát ezt követően közös szabályként kellett használniuk a tanulóknak vázlataik elkészítésénél, és az osztály együttműködve alakította ki e szabályzat végleges formáját.

Lee emlékeztet arra, hogy a fiatalok mindig is „nyelvújítással" kezdték szociális környezetük átformálását. Korábban ez a változtatás csak a beszélt nyelvben jelent meg, most viszont erőteljesen behatolt az írásba is. Ez az „instant" írásmód a mai fiatalok életének természetes részévé vált, és egyre nagyobb intenzitással írja felül a „hivatalos" elvárásokat.

A nyelvészeket is foglalkoztatja a kérdés, vajon hivatalossá válik-e egy nyelvi forma azáltal, hogy széles körben használják, hiszen az új szavak és nyelvi fordulatok bizonyos gyakorlati használat után eddig is bekerültek a szótárakba. Az Oxford angol szótár egyik szerkesztője, Jesse Sheidlower szerint „hivatalos amerikai angol" nyelv valójában nem létezik. A nyelv ugyanis nem úgy alakul, hogy valaki felülről megmondja a többieknek: így és így kell beszélni és írni. A döntés végső soron a nyelv használóinak a kezében van. A hasonlóan gondolkodó szakemberek az itt tárgyalt jelenséget a nyelv folyamatos fejlődésében törvényszerűen megjelenő újabb állomásnak tartják.

Azok a tanárok, akik hajlandóak tudomásul venni a megállíthatatlan változásokat, megengedik diákjaiknak, hogy az iskolában is használják a rövidített írásmódot, és csupán a tanítási folyamat végső fázisában követelik meg az angol helyesírás szabályainak alkalmazását. Persze számos olyan pedagógus is akad, aki az internet és az sms nyelvezetét hanyagságnak minősíti, használatát rossz szokásnak tartja, ellenzi, és olyan szabálytalanságként értelmezi, amelynek az akadémiai szintű írásokban nem lehet helye.

Szocializáció - sms-sel

A text-kultúra nemcsak a formális és az informális írás közötti válaszvonalat mossa el, hanem fokozatosan felszámolja a beszélt és írott nyelv funkciója közötti különbségeket is. A text generáció tagjai egyre kevesebbet beszélnek, kommunikációjuk egyre inkább az írásra szorítkozik. A többrétegű komplex nyelvből tehát csak egy vékony szeletet használnak.

Többen úgy vélik, hogy nagy árat fizetünk ezért a változásért, hiszen a beszédnek mint a szocializáció alapvető formájának a háttérbe szorulásával veszendőbe mennek a beszélt nyelv jelentős tartalmai is. A nyelv használói azonban nem élik meg ezt veszteségként. Éppen ellenkezőleg: azért kedvelik az új technológiát, mert kevésbé árnyalt és rétegzett, mint a hagyományos szóbeli kommunikáció. Azok az ún. kényes témák, amelyekről azelőtt nehéz volt szabadon beszélni, ebben a formában sokkal könnyebben felvethetők. Ilyenkor nem látszik, ha az ember ajka reszket, nem hallatszik, ha a hangja elcsuklik, ha zavarában nem találja a szavakat, illetve képtelen megszólalni. Ezen a szinten és módon azért könnyebb beszélni, mert a beszélt nyelv legtöbb eleme hiányzik. Nyilvánvaló azonban, hogy az ilyen módon megformált üzenetek sokkal gyakrabban vezetnek félreértésekhez és illuziókhoz.

Az internet és a mobiltelefon megváltoztatta a társas élet hagyományosan beszédre épült jellegét. De hogyan lehet társadalomról, társas létről beszélni valódi szocializáció nélkül? Egy mobiltelefonon néhány másodperc alatt küldhető el egy maximum 160 karakterből álló üzenet. Ez a lehetőség egyszerre ad szabadságot és szab korlátokat, amelyekhez a nyelvnek természetesen alkalmazkodnia kell, ha ebben a redukált formában is maximális mennyiségű információt és érzelmi tartalmat akar közvetíteni.

Nem ritka, hogy akár ugyanabban a szobában lakó fiatalok nem mondják el egymásnak közvetlenül, amit akarnak, hanem ehelyett sms-t váltanak. Egyre gyakoribb, hogy a kommunikációjukhoz nem a telefont használják, hanem valamelyik közösségi oldalon a MySpace-en vagy a Facebookon „társalognak".

Az üzenetváltás mára életformává vált, e-mailt és sms-t kapni a szociális szint mértékét jelzi. Az egyén csak úgy érezheti magát társas szempontból elfogadottnak, ha nagy számban kapja és küldi az „instant" üzeneteket. Hiába ismerjük valamennyien a szocializálódás e módjának a korlátait, mialatt elfoglaljuk magunkat az üzenetek küldésével, illetve fogadásával, nem gondolunk rájuk.

Fejlődés vagy visszafejlődés?

Bizonyos határon túl azonban az e-mailezés és sms-ezés szenvedélybetegséggé válhat. A kommunikáció e formái ugyanis elvonhatnak bennünket valóságos tevékenységektől, elfelejtetik velünk az egészséges életvitel normáit. Az amerikai sajtó elég visszafogottan számolt be az első szenvedélybetegnek nyilvánított fiatal lányról, aki egyszerűen képtelen volt mást csinálni, mint üzeneteket küldeni és fogadni, és ennek következtében alkalmatlanná vált az önálló életvezetésre. A hír azonban senkit sem riasztott el az új életformától.

A Washington Post beszámol egy fiatal lányról, aki több mint ezer levelet küldött havonta a mobil telefonjáról, és - annak ellenére, hogy állandóan kommunikált - soha nem beszélt. Ennek következtében elsorvadtak a hangképző izmai, és terápiára szorult, hogy ismét tartósan tudja ezeket működtetni. Egészségügyi szakemberek a féktelen sms-kultúra következményeként tömeges izületi betegségekről számolnak be.

Nem tudjuk még, hogy miként torzul hosszú távon a nyelv azáltal, hogy folyamatosan megtörve és rövidítve használják. Azt sem tudjuk még, hogy ez az új jelenség a nyelv fejlődését vagy visszafejlődését jelenti-e. A szakemberek egy része sok pozitív lehetőséget lát az új technológia által formált nyelvben.

Az egyik ausztrál középiskolában például az sms a tananyag része. Az ott tanuló gyerekek a rövidített nyelvformák sorát saját rövidítéseikkel gyarapítják, és az írás gyorsuló tempója érzékelhetően kreatívabbá teszi őket. A gyerekek nyelvészeti szempontból is összehasonlítják a rövidített és a hagyományos írásmódot, és elemzik a különbségeket.

Dél-Afrikában a mobilkészülékeket a jövőbeli tanítás egyik legfontosabb eszközének tartják, és úgy vélik, hogy például az sms nagyszerű eszköze lehet az analfabétizmus felszámolásának.

Az egyre gyakoribb viták ellenére sem lehet egyértelmű választ adni tehát arra, hogy a technológiai változások pozitív vagy negatív hatást gyakorolnak-e az életünkre. Úgy vélem, hogy ez mindenekelőtt a használat módján és mértékén múlik.

Subert Mária

http://www.osztalyfonok.hu/cikk.php?id=778

Forrás:
http://www.osztalyfonok.hu