2011. 10. 05. 00:00
Cimkék: beszédtechnika, beszéd,
A cikk értéke:![]()
![]()
![]()
![]()
![]()
Gondolkoztál már azon, mennyi mindent csinálsz, miközben kommunikálsz? Főként beszélsz, de az emberi kommunikáció nem csak beszédből áll! A nyári Szitakötőben olvashattál a „motoszkálás"- ról, s hogy a mozdulataink is beszélnek. Ha valaki
belép valahova, a tekintetével, a mozdulataival, a ruhájával többet árul el magáról, mint a beszédének tartalmával. Véleményt alkotunk egymásról, sokszor elég ehhez egy pillantás, amit úgy nevezünk: első benyomás. Kommunikációnk tartalmon kívüli részének vannak látható és hallható elemei. Látható a testtartás, gesztus, mimika, tekintet, hallható a hangunk magassága, beszédünk tempója, ritmusa, dallama, vagyis a beszéd zenei elemei és persze a beszéd tartalma is.
Mit gondolsz, melyik hat jobban az emberre, az, AMIT mondanak neki, vagy az, AHOGYAN mondják?
A kommunikációt kutató tudósok szerint legalább háromszor jobban hat a hallgatóra AHOGYAN beszélnek neki, mint AMIT mondanak. Így egyáltalán nem mindegy, hogyan beszélünk! A beszéd az ókorban művészetnek számított, minél szebben,
meggyőzőbben beszélt valaki, annál értékesebb tagja volt a társadalomnak. Ma nagyon kevés helyen tanítják a beszéd művészetét, pedig a szép, oldott és meggyőző kommunikáció mindannyiunk hasznára válik. A beszédtechnikus szakember átlátja és segíti a helyes beszédlégzés, hangadás, artikuláció, tempó, ritmus, dallam, hangsúlyok bonyolult folyamatát. Én is ezzel foglalkozom, és szeretném, hogy minél érthetőbben és szebben fejezd ki magad! A beszéd nagyon sok apró mozzanatból áll össze, ezekkel szép lassan megismerkedünk ebben a sorozatban, és alkalmad lesz különféle játékokat kipróbálni - ezekkel szórakozva fejlesztheted saját beszédedet!
Hogyan is beszélünk?
A beszéd folyamatát az emberi testnek légzésre és táplálkozásra kialakult szervei végzik, és a hangadáshoz szükséges hangszalagok. Megfogalmazódik bennünk egy gondolat, amit ki szeretnénk mondani, ekkor az agyunk üzenetet küld ezeknek a szerveknek. A tüdőnknek, légcsövünknek, hangszalagjainknak, garatunknak, szánknak, nyelvünknek... olyan ez, mint a számítógép működése, és legalább olyan gyorsan történik a millió kis mozzanat. Először is levegőt kell vennünk, többet és más ritmusban, mint az életben maradáshoz szükséges légzés során. A légzés akkor jó, ha a belégzés laza, a kilégzés energikus. Van kedved kipróbálni? Írtam egy mesekönyvet, az a címe, hogy Beszéd utca 3. Ebben szerepel Igor, az önfelfújódó operaénekes. Ez azt jelenti, hogy orra és szája helyén szelepek vannak, olyanok, mint az önfelfújódó matracokon, amiket sátorozásnál használunk. Nem kell belepumpálni a levegőt, mert magától felfújódik. Szép nyugodtan beengedi a levegőt az orrán és a száján lévő szelepeken, és olyan lesz, mint egy lufi, fel tud repülni a levegőbe. Ha te is engeded, hogy az orrodon-szádon bejöjjön a levegő és először a hasad emelkedjen meg, csak aztán a mellkasod, akkor jó sok levegőt tudsz magadba engedni, rövid idő alatt. Szándékosan írtam azt, hogy: beengedni és nem azt, hogy venni. Először is a levegő ingyen van, másodszor nem kell venni, azaz beszívni, csak nyugodtan hagyni, hogy beáramoljon a tüdődbe. Csukd be a szemed és érezd, hogy a levegővel felemelkedsz, könnyűvé válsz, aztán énekelj valami szépet! Ilyenkor a levegő kiáramlik a tüdődből és megrezegteti a hangszalagjaidat - ekkor zöngés hang keletkezik. A hangszalagok a gégédben vannak, ahol a nyakad alsó részén egy kis bemélyedés látszik. Ez két kis izomból álló szerv, amit a levegő meg tud mozgatni. Ha a hangszalagok nem rezegnek, hanem csak átengedik a levegőt, a hang zöngétlen lesz. A zöngés vagy zöngétlen hang ezután a szájüregben alakul hangzókká.
Ha van kedved folytatni a játékot, gyere velem, játsszunk és beszélgessünk tovább a beszédről!
Illés Györgyi
http://szitakoto.com/folyoiratcikk.php?cikk=440
Forrás:
szitakoto.com
Kapcsolódó könyv(ek)
|
Illés Györgyi, Escript Design Kft. , 2007 |
|
Gyakorlóanyag felnőtteknek az s-zs-cs és sz-z-c hangok automatizálásához Kiss Andrea, Logopédiai és Rehabilitációs Szolgáltató Bt., 2006 |
Szemle cikkei cimkék szerint