Mit tehetek én, mint szülő?

Tanácsok szülőknek - mire figyeljünk?

Ha késik a gyermek beszéde, 3 évesen sem beszél, tudnunk kell, hogy ép e gyermek hallása. Feltétlenül forduljunk orvoshoz, audiológiai szakvizsgálatra, hogy kizárják a hallászavar, vagy halláscsökkenés lehetőségét. Bizonyos megfigyeléseket otthon mi is tehetünk a gyermek hallására vonatkozóan.

Megfigyelhetjük otthon, hogy:

• Örömét leli -e a gyermek a zajos játékokban (csörgők, csipogók)
• Reagál -e a környezet hangjaira (csengő, telefon, kutyaugatás, távoli mentőautó szirénája, stb.)
• A gyermek megkísérli -e megkeresni a hang forrását: ki lehet próbálni, jobb illetve bal fül felől érkező hangokat, szavakat, zörejeket, zenét hallva a hang irányába fordítja -e a fejét
• Közeli vagy távoli beszédre odafordul -e
• Ad -e hangot, amikor beszélnek hozzá
• Lecsendesül, mosolyog, megáll -e ha éneket, dúdolást vagy zenét hall
• Reagál -e ha a zaj hirtelen megszűnik (pl. magnó, rádió kikapcsolása)
• Mindig arra néz -e, aki beszél
• Ha hangokat megismétel, képes -e a szülő után mondani egyenként az a-ú-í-s-sz-m hangokat úgy, hogy nem látja a szülő száját közben

Ha a fenti reakciók közül többnek hiányát tapasztaljuk, felmerülhet a gyanú a hallásveszteségre, forduljunk gyermekorvoshoz vagy audiológushoz.

Ha a hallászavart kizártuk, el kell dönteni, hogy érti -e a gyermek a hozzá intézett beszédet.
Figyeljük meg, hogy:

• Felismeri -e saját nevét, apát, anyát
• Egyszerű kifejezéseket, kérdéseket, utasításokat megért -e (pl. Hozd ide a labdát! Add ide a mesekönyvet! stb.)
• Kissé bonyolultabb utasításokat megért -e (pl. Tedd a labdát a székre! Tedd a labdát a szék alá! Vidd a babát a babakocsihoz!)
• Megérti -e olyan tárgyaknak a nevét, amelyek nincsenek jelen
• Megért -e egyszerű nyelvi magyarázatokat (pl. Majd egy kicsit később ehetsz! Ebéd után kimehetsz. Nem szabad megfogni.)
• Megért -e névmásokat ( pl. te, én)
• Megért -e különféle kérdéseket (pl. ki, melyik, mi, mit, hova stb.)
• Megérti -e a névutós szerkezeteket (pl. ágy alatt, asztal fölött)
• Követi -e a beszélgetéseket

Ha úgy tapasztaljuk, hogy megértési probléma is van a kifejező beszéd késésén kívül, akkor meg kell próbálkozni a fenti kérdések, utasítások nagyobb figyelem melletti elvégeztetésével. Beszédmegértési probléma esetén célszerű minél hamarabb logopédus segítségét kérni.

Hogyan fejlesztheti gyermekét a szülő otthon?

Az alábbi játékokkal, foglalatosságokkal a tenni akaró szülők hozzájárulhatnak gyermekük beszédfejlődésének megindulásához.
Természetesen nem kell és nem is lehet minden alkalommal az összes feladatot elvégeztetni a gyermekkel. Próbáljunk meg összeállítani az alábbi gyakorlatokból egy-egy gyakorlatsort, ami tartalmaz:

• beszédmegértést fejlesztő gyakorlatokat
  • pl.: kérések, utasítások adása, stb.
• hallási figyelem fejlesztő gyakorlatokat
• pl.: játék a hanggal: tevékenységek, játékok, érzelmi reakciók hanggal történő kísérése, sok hangadással!
• zajkeltő játékokkal való játék
• környezeti zajok megfigyelése, állathangok felismerése
• hang keresése a lakásban (eldugni hangot adó játékot, tárgyat), stb.
• szókincsfejlesztő gyakorlatokat
• pl.:kirakom - visszakérem játék
• tárgy - kép párosítás
• kép-képpel való párosítás, stb.
• mondatalkotási fejlesztő gyakorlatokat (ha már minimum 40 aktívan használt szava van a gyermeknek)
• pl.:babával cselekvések eljátszása
• cselekvést ábrázoló képek keresése és kivágása újságokból, stb.
• mozgásfejlesztő gyakorlatot - mutatni és mondani közben:
• pl.: játékos utánzógyakorlatok mondókával kísérve:

"Ilyen nagy az óriás, nyújtózkodjunk kispajtás,
Ilyen kicsi a törpe, guggoljunk le a földre!"

"Nyuszi fülét hegyezi, nagy bajuszát pödöri,
répát eszik: rop, rop, rop, nagyot ugrik: hopp, hopp, hopp."

"Itt a szemem, itt a szám, ez meg itt az orrocskám, jobbra, balra két karom, forgatom, ha akarom, két lábamon megállok, ha akarok, ugrálok."

• Sok kúszás, mászás, járás, futás, ugrás, forgás stb.

A játékosság elvét mindig szem előtt tartva érdemes minden nap időt szakítani arra, hogy célzottan fejlesszük gyermekünk beszédét, ha szükséges naponta akár többször is 10-15 percig!

Mit tehet a szülő?

A beszéd már kisgyermekkorban is többféle szerepet tölt be, a közlés, a szükségletek kifejezésének, a játék kiegészítője, és különösen a felnőttel való kapcsolat megteremtésének és megerősítésének eszköze is. A gyermek gyakran szólítja meg szüleit, s állandóan ismétlődő kérdéseivel nemcsak ismereteit próbálja bővíteni, hanem ezáltal állandó kapcsolattartást is biztosít a szülőkkel. Ez a folyamatos kapcsolat az alapja a gyermek érzelmi biztonságának, amely a zavartalan fejlődés elengedhetetlen feltétele.
A biztonságérzet, a bizalom, a környezet, a személyek és tárgyak viszonylagos állandósága megkönnyítik a gyermek számára az ismeretek feldolgozását.

A beszédkedv megjelenésének időpontja jobban függ a gyermek környezetétől, mint az értelmi képességeitől, s a gyermek kiegyensúlyozott fejlődésében nélkülözhetetlen a szoros anya-gyermek kapcsolat.

Nagy a jelentősége annak is, hogy a gyermeknek a felnőttekkel és egész környezetével változatos és gazdag legyen a kapcsolata. Csak a felnőttekkel való állandó, szeretetteljes kapcsolat segítheti elő a beszéd fejlődését, s ez alapvető feltétele az értelem és a viselkedés fejlődésének.

Fontos tanácsok:

• Fontos, hogy a szülő sokat beszéljen gyermekéhez!
• Sokat meséljen neki! A gyermek gondozása közben folyamatosan beszéljen hozzá, mondja el, mit csinál vele.
• Énekeljen, mondjon minél több verset, mondókát neki.
• Nézegessenek sokat mesekönyveket.
• Játék és séta közben mindig beszéljen hozzá
• Éneklés és beszéd közben teremtsen alkalmat arra, hogy ha lehet gyermeke figyelje szájmozgását is!
• Egész magatartásával mutassa, hogy várja gyermeke beszédét. Igyekezzen felkelteni beszédkedvét, de erőltetni nem szabad!!
• A családi étkezéseknél általában élénk társalgás van, jó, ha a kisgyermek is együtt eszik a többiekkel.
• Ha gyermeke mutogatással fejezi ki magát, ne tegyen úgy, mintha nem értené, hiszen ezzel még inkább leszűkíti kifejezési lehetőségeit. A beszéd megindulását ez nem fogja elősegíteni, de feszültséget kelt a gyermekben és magatartási zavarokhoz vezethet.
• Fontos a helyes beszédpélda!
• A még csak beszélni kezdő gyermeknél semmi esetre sem szabad kiejtést javítani!
  

Ne nyugtalankodjon a szülő, legyen türelmes. Örüljön gyermekének, fogadja el, szeresse feltétel nélkül olyannak, amilyen. A szeretetet és biztonságot, bőséges és helyes beszédmintát nyújtó család és a logopédus összefogása bizonyára meghozza eredményét!

Forrás:
„…Hogy szebben beszéljen…” Szülőknek a beszédhibákról, OPI, Budapest, 1982.
Bittera Tiborné – dr. Juhász Ágnes: A megkésett beszédfejlődés terápiája, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1991.
Németh Erzsébet – S. Pintye Mária: Mozdul a szó…, Logopédia Kiadó, Budapest, 1995.
Tanácsadó és terápiás tájékoztató beszédhibás gyermekek szüleinek, Tárogató Kiadó, Budapest, 1994.
Meleghné Steiner Ildikó: Mit tegyek, ha nem beszél?