Terápiás módok, kezelés

A hasadékosok korszerű gondozása csak széleskörű team összehangolt munkájaként képzelhető el.
A logopédiai korrekciót csak az érintett szakorvosokkal való konzultálás után, a logopédiai vizsgálatok eredményére támaszkodva lehet elkezdeni. A korai fejlesztés, a kezelés időtartama, formája, módja mindig az adott beszédhibáshoz alkalmazkodik.

A legfontosabb szakorvosok:

• ortodontus,
• foniáter,
• audiológus,
• plasztikai (mikro) sebész,
• szájsebész,
• gyermekszakorvos,
• genetikus,
• gyermek neurológus

Egyrészt a diagnózis felállításában, másrészt a szakképzettségüknek / kompetenciájuknak megfelelő gondozási feladat ellátásában vesznek részt.

• A pszichológus az intelligenciaszint megállapításában és az esetleges személyiségzavarok feloldásában nyújt segítséget.
• Amennyiben hallássérülés is fennáll, úgy szakgyógypedagógus fejlesztő munkájára van szükség.
• A logopédus a beszédszint felmérését követően kezdi meg fejlesztő munkáját.

A team többi tagjaival való folyamatos kapcsolat fenntartása a habilitáció sikere érdekében elengedhetetlen.

Az orrhangzós beszéd javításának célja

• Szüntesse meg a különböző kórokok következtében kialakult kóros nazalis rezonanciát,
• Alakítsa ki a magyar nyelv percepciós bázisának megfelelően az orális és nazalis hangszínezet megjelenését.

A terápia eredményezze:

• a tiszta artikulációt,
• a folyamatos, ritmusos
• és érthető beszédet.

Célul kell kitűzni az esetlegesen fellépő másodlagos tünetek (kóros személyiség jegyek megjelenéset) megszüntetését is.

Gondozási keretben, teammunkában a habilitáció minél tökéletesebb megvalósítása, ami esztétikai és funkcionális eredmény elérését egyaránt jelenti.
Döntő jelentőségű azonban, hogy az orvosi, majd logopédiai habilitáció minél korábban megindulhasson. Lehetőség szerint el kell érni, hogy a gyermek külsejében esztétikailag elfogadhatóan, iskolaéretten és időben kezdhesse meg iskolai tanulmányait. Mindezek zavartalan, magas szintű végzéséhez a gondozásban részt vevő logopédusnak tisztában kell lennie a hasadékosoknál megoldandó feladatok teljes skálájával.

A cél megvalósítása érdekében elvégezendő feladatok a következők

• A terápia kezdési időpontjának megállapítása a szakorvosi és pszichológiai szakvélemények figyelembevételével,
• A funkciós próbák elvégzése a pontos és differenciált diagnózis céljából,
• A beszéd- és mozgásállapot vizsgálata,
• A hallási megkülönböztető képesség vizsgálata,
• Az egyéni kezelési terv elkészítése,
• Az organikus feltételeknek megfelelő légzés kialakítása
• A lágy szájpad működésének megváltoztatása,
• Az artikulációban részt vevő izomzat helyes tónusának kialakítása,
• A beszédhangok fejlesztése, rögzítése, automatizálása,
• A tünetmentessé vált gyermekek beszédérthetőségének

A kezelés tartalmi jellemzői

A habilitációban a logopédus legelső feladata:

• a tanácsadás,
• a korai fejlesztés megindítása,
• majd az intenzív, pösze-orrhangzós terápia beállítása,
• s végül az eredményektől függően az utógondozás.

Ennek a folyamatnak a megismerését kívánja elősegíteni többféle eljárás bemutatása.

A terápiás eljárások hatékony alkalmazása a beszédelsajátítást befolyásoló tényezők ismeretére alapozódik, amelyek az alábbiak:

A beszédtanulást befolyásoló tényezők

• az anatómiai viszonyok: a hasadék kiterjedtsége, a fogazat állapota,
• idegrendszeri sérülés, esetleges centrális károsodás, széleskörű tünetrendszerrel,
• a hallás épsége,
• az ajak, a nyelv, az orrgarat izomzatának fejlettsége,
• a mozgásos koordinációs készség (nagy- és finommotorika területén),
• a nyelés rendellenessége,
• az auditív percepció fejlettsége,
• a mentális fejlettség szintje,
• a familiáris tendenciák,
• a gyermek kontaktuskészsége, feladattudata, feladattartása, motiváltsága,
• a környezet szerepe,
• a műtétek időpontja,
• a korai fejlesztés időpontja vagy a terápia kezdete,
• az esetleges hospitalizáltság,
• a logopédus tudása.

Eljárások, gyakorlatok

• Tanácsadás, home tréning
• Megelőzés/korai fejlesztés

Ruth Becker programja

Célja:

• az 1,6–3,0 év közötti hasadékos kisgyermekek beszédfejlődésének elősegítése,
• a súlyos beszédhiba kialakulásának megelőzése
• és a csengő-hang kialakítása.

Gyakorlatok

• A légzésszabályozás gyakorlatai
• Az auditív differenciálás gyakorlatai
• Vizuális orientációs gyakorlatok
• Ajak- és nyelvgyakorlatok
• Hehezetes és magánhangzó-gyakorlatok

Az életkor sajátosságaiból eredően a gyakorlás módja - egyéni és csoportos formában egyaránt - a felnőtt előmutatását követő utánmondás.

Wulff-féle terápia

• a beszédlégző gyakorlatokat csak 3-6 hónappal,
• a hallásfejlesztést,
• a hangfejlesztést 4-8 hónappal,
• míg a hanggyakorlatokat 6-12 hónappal a műtét után javasolja elkezdeni.

• Előkészítő gyakorlatok

Az úgynevezett aktív beszédszervek az ajak, szájpad, torok- és garatizmok aktivizálása a műtét előtt és után más-más gyakorlatokkal történik.

• Ajakgyakorlatok

Végzésük fontos szempontja:

• az életkornak megfelelően játékosság,
• a gyakorlatok nehézségi fokának figyelembevétele,
• s az ajakmasszás időpontjának gondos megválasztása.

• Állkapocs-gyakorlatok
  • Különböző nyelvizmok mobilizálását a pöszeség terápiájában alkalmazott nyelvgyakorlatokkal végezzük.
  • Kiemelendők a helytelen (pszeudo, garat) képzés kiküszöbölését elősegítő - pl. a szájpadlás, műtött szájpadrész és a garatizmok aktivizáló - gyakorlatok.
  • A megfelelő beszédlégzéshez szükséges izmok működésének rendezése.
  • Külső és belső gégeizmok gyakorlatai.

Korai fejlesztés/intenzív terápia (Gerebenné Várbíró Katalin)

• Célja:
  • a habilitációt végző team szakembereinek együttműködésével,
  • az egyéni adottságok, a sérülés mértékének figyelembevételével lehetőleg (a pragmatikai szint kivételével) minden nyelvi szint kiépítését biztosítani.
  • Az életkornak megfelelő kommunikációs készség birtoklásával pedig az orrhangzós gyermek egészséges személyiségfejlődését elősegíteni.

• Az elvégzendő feladatok:
  • Az artikulációs bázis fejlesztése
  • Az előkészítő-alapozó kezelési szakasz
  • Adatgyűjtés, vizsgálat, tanácsadás,
  • Előkészítő alapgyakorlatok
  • Mozgásfejlesztő logopédiai előkészítés
  • Az intenzív (műtét utáni) beszédjavító szakasz
  • Egyéni kezelési terv

• Logopédiai terápia:
  • artikulációs mozgások fejlesztése,
  • ajaktorna,
  • légzéstorna,
  • nyelvtorna,
  • rezonancia-gyakorlatok,
  • szájpadtorna,
  • szenzoros differenciálás,
  • az anyanyelv helyes használata.

A személyiségformálást főként a pozitív motiváció, a kitartás, a reális önértékelés, az együttműködési készség feltételének megvalósítása teszi lehetővé. A beszédhibás és környezete közötti pozitív kapcsolatok kialakítása is ezt szolgálja.

A zárt orrhangzós beszéd terápiája

• Organikus ok fennállása esetén orvosi feladat.
• Funkcionális formánál a logopédiai gyakorlatok célja:
  • a lágyszájpad túlságosan feszes zárának lazítása,
  • a nazális rezonancia kifejlesztése.

Prognózisa az organikus formánál jó.
A funkcionális hátterű esetekben a logopédiai munka eredménye függ az intelligenciától, a beszédszervek ügyességétől, az akarattól, a kitartó gyakorlástól.

A kevert típusú orrhangzós beszéd

Esetén főleg a nyílt komponens etiológiájának tisztázása a lényeges.

• Organikus ok megszüntetésének rendezése szakorvosi teendő.
• A funkcionális esetekben a nyílt orrhangzós színezetet logopédiai munkával kell megszüntetni.

A prognózis az okok függvénye.

Forrás:
Az orrhangzós beszéd javítása, szerk.: Gerebenné dr. Várbíró Katalin, OPI, 1980.
Kovács Emőke (szerk.): Logopédiai jegyzet I. Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola, Budapest
Gyógypedagógiai alapismeretek, szerk.: Illyés Sándor, ELTE BGGyF, Budapest 2000.
A beszédjavító Intézmények nevelési és oktatási terve, Művelődési Minisztérium, Budapest, 1988.
Logopédia, szerk.: Salné Lengyel Mária, Országos Közoktatási Intézet, 2004.