Légcső (trachea)

A tüdőt a gégével összekötő 10-12 cm hosszúságú, 2-2,5 cm átmérőjű cső, falazata 16-20 C alakú porcból áll, mely szilárdságot ad, s megakadályozza a légcső összeesését. Nyálkahártyájában számos mirigy van, ezek tartják nedvesen a nyálkahártyát, a folytonos ki- és belégzés szárító hatásával szemben.

Gége (larynx)

A légcső felső porcán helyezkedik, el a légcső kitágult része. Porcokból, szalagokból, izületekből, izmokból és sajátos nyálkahártyával bélelt üregrendszerből álló csőszakasz. A hangadás szerve. A nyelvcsont alatt fekszik a 4. és 5. nyakcsigolya magasságában. A gége helyzete nyeléskor és magas magánhangzó képzésekor emelkedik, mély magánhangzó képzésénél pedig süllyed.

Gége porcai:

• gyűrűporc
• pajzsporc
• kannaporcok
• gégefedőporc

Az öt nagyob porcon kívül kettő kisebb porcpárja van: Santorini (kannaporcok csúcsán) és a Wrisberg (gége kötőszövetébe beágazódva), s a hangképzésben nincs szerepük.

Hangszalagok

A gége leglényegesebb szalagja a páros hangszalag, mely kötőszövetes izomnyaláb, fénylő, fehér színű. A gégeüreg közepén látható hangrést a hangszalagok fogják közre. A valódi hangszalagok felett két redő feszül ki vízszintesen, ezek az álhangszalagok. A hangrés hossza férfiaknál 21-27 mm, nőknél 17-26 mm. A hangszalagok pubertás idején hosszabbak és vastagabbak lesznek – főleg fiúknál.

A hangszalagok helyzetei:

• tág lélegző állás
• szűk lélegző állás
• h-állás
• zárállás
• zöngeállás
• suttogóállás

A zönge beszédünk nyersanyaga. A tüdőből kiáramló levegő rezgésbe hozza a hangszalagokat. A zönge adja a beszéd ritmikus, dallamos zenei részét.

A beszéd hangmagasságát az alaphang frekvenciája határozza meg, mely függ:

• hangszalagok hosszúságától, vastagságától (magasan, mélyen)
• hangszalagok feszültségétől (feszített, levegős)
• milyen terejedelemben rezegnek
• lecsökkent szubglottikus nyomástól
• gége feletti üregek megnagyobbodásától.

A tiszta zöngehangot sohasem érzékeljük, mert a toldalékcső módosítja azt. Más a hangszalagok működése:

• mellhangon: hangszalag egész terjedelmében rezeg, mellkas rezonál
• fejhangon: hangszalag nem teljes terjedelmében rezeg, gége és toldalékcső csontos üregeinek levegője rezonál

A fejhang felhangokban szegény. Süket gyermekek beszédében találkozhatunk ezzel a képzésmóddal.
A zönge kezdése, vagyis a hangindítás lehet:

• hehezetes
• lágy
• kemény

A magyar artikulációs bázist általában lágy zöngekezdet jellemzi.

Gége, hangszalag működési zavarai

A fejlődési rendellenességek zavarokat idézhetnek elő, egy részük az élettel összeegyeztethetetlen, más részük a terápia szempontjából fontos.
Logopédiai szempontból fontos rendellenességek:

• asszimetriák és nívódifferenciák – pl. részben a pajzsporc és a kannaporc aszimmetrikus, mely hangképzési zavarhoz vezethet
• traumás elváltozások
• gyulladásos megbetegedések – pl. szennyezett levegő, túlzott dohányzás, tömény szeszesital fogyasztás, száraz levegő, helytelen hangtechnika
• daganatos elváltozás – „énekes csomó”, gégepolip
• idegi eredetű hangképzési zavar – pl. izolált perifériális bénulás, nervus recurrens bénulása, mely lehet egyoldali illetve kétoldali
• endokrin eredetű hangképzési zavar – pl. mutálás
• hangtúlerőltetés
• helytelen hangképzési technika

Forrás:
Horváth László: Funkcionális anatómia, Tankönyvkiadó, Budapest, 2004.
Gyógypedagógiai kórtan, szerk: Göllesz Viktor, Tankönyvkiadó, Budapest, 1990.